A Twitter felvásárlásának harmadik évfordulója alkalmából Elon Musk vendégként csatlakozott az All-In podcasthoz, ahol mélyreható beszélgetés alakult ki a platform fejlődéséről, a mesterséges intelligencia jövőjéről, az önvezető járművekről és az energiakérdésről. X (TWITTER) PLATFORM: HÁROM ÉV ALATT ELÉRT EREDMÉNYEK A szólásszabadság visszaállítása Musk három évvel ezelőtt, Halloween idején vette át a Twittert azzal a céllal, hogy megállítsa a "woke elmevírus" terjedését és visszaállítsa az igazság létezését a platformon. A felvásárlás óta jelentős eredményeket értek el a szólásszabadság terén. Közösségi jegyzeteket (Community Notes) vezettek be, és integrálták a Grok mesterséges intelligenciát, amely bármely bejegyzésről képes elemzést készíteni. Az All-In podcast résztvevői külön kiemelték és méltatták Elon Musk erőfeszítéseit a szólásszabadság megvédéséért, és hangsúlyozták, hogy ez a Twitter felvásárlásának legfontosabb öröksége. David Sacks különösen részletesen foglalkozott ezzel a témával. Három évvel ezelőtt olyan jelentős személyiségeket tiltottak ki a platformról, mint Donald Trump elnök, Jordan Peterson, Jay Bhattacharya és Andrew Tate. Elon visszaállította ezeket a fiókokat, "kiszabadítva a szólásszabadság rossz fiúit". Az explicit tiltásokon túl egy kiterjedt árnyékeltiltási (shadowbanning) rendszer működött, amelyet a platform vezetői évekig tagadtak, még eskü alatt is. A Twitter kifejlett eszközkészletet hozott létre erre a célra, jelölőnégyzetekkel ellátott rendszerekkel a fiókok láthatóságának csökkentésére. A dominóhatás: más platformok is változtattak Kritikus fontosságú hatás: miután a Twitter kilépett a cenzúra karteljéből, a többi közösségi média platformnak is mérsékelnie kellett a saját cenzúrázási gyakorlatát. Hirtelen nyilvánvalóvá vált, hogy mit csinálnak a többi platformon is, így kénytelenek voltak változtatni. Elon szerint talán némi elismerést is érdemelnek azért, hogy úgy érezték, most már van "légvédelmi fedezet" ahhoz, hogy jobban hajoljanak a szólásszabadság irányába. A többi közösségi média vállalatnál továbbra is sok árnyékeltiltás és manipuláció folyik, de már jóval kevesebb, mint korábban. Kormányzati beavatkozás feltárása Elon példa nélküli módon nyilvánosságra hozta a Twitter-fájlokat, teljes hozzáférést adva újságíróknak a platform belső e-mailjeihez, anélkül, hogy a vállukon ülve felügyelné őket. Kiderült, hogy az FBI 80 ügynökkel dolgozott a platformmal, akik tartalom-eltávolítási kéréseket nyújtottak be, és aktívan részt vettek a tiltásokban és a cenzúrázásban. Az amerikai Képviselőház meghallgatásokat tartott az ügyben, és sok minden nyilvános jegyzőkönyvvé vált. A Twitter-fájlok valóban a Twitter valós fájljai voltak – belső e-mailek és Slack-üzenetek, amelyek egyértelműen megerősítették ezeket a gyakorlatokat. Egyesek a baloldalon még mindig úgy gondolják, hogy ez kitaláció, holott ezek egyszerűen a Twitter belső dokumentumai. Jelenlegi szabályzat A platform jelenlegi szabályzata egyszerű: minden országban betartják a helyi törvényeket. Ha egy ország nem rendelkezik szólásszabadsági törvényekkel, akkor sem erőltethetik rájuk a szólásszabadságot, mert akkor blokkolnák a platformot az adott országban. Különösen problémás helyzetbe kerültek Brazíliában, ahol egy bíró egyenesen törvénysértésre utasította őket, ráadásul némaparancsot is kiadott, vagyis nem beszélhettek arról, ami történik. A platformot egy időre teljesen letiltották Brazíliában. A cenzúra egyre növekvő kategóriái David Sacks hangsúlyozta, hogy az emberek elfelejtik, milyen rossz volt a helyzet három évvel ezelőtt. A cenzúra nem csak a COVID-ról szólt. A "tartalommoderálás" – ami az orwelli eufemizmusok egy másik példája a cenzúrázásra – egyre több kategóriára terjedt ki: nemekre, sőt még az éghajlatváltozásra is. A gyűlöletbeszéd definíciója folyamatosan bővült. Egyre több embert tiltottak ki vagy shadowbannoltak, és egyre több dologról nem lehetett beszélni. Ez a cenzúra vágtatva erősödött, és folytatódott volna, ha Elon nem dönt a Twitter megvásárlásáról és megnyitásáról. AZ ALGORITMUS FEJLŐDÉSE ÉS A GROK INTEGRÁCIÓ Technikai kihívások A régi Twitter-heurisztikák fokozatos törlése során kiderült, hogy az egyik hiba kompenzálta a másikat. Amikor az egyik oldali hibát javították, a másik probléma hirtelen láthatóvá vált – mint amikor egy bonyolult gépezetből kihúznak egy apró fapálcikát, és az egész összeomlik. Az algoritmus túlságosan erősen reagált a felhasználói interakciókra. Ha valaki kedvencnek jelölt vagy válaszolt egy bejegyzésre, azonnal hatalmas mennyiségű hasonló tartalmat zúdított rá a rendszer. Olyan volt, mintha megkóstoltál volna valamit, és a rendszer azonnal három teli tányérral kényszerítene, háromszoros adagot tömne beléd. A Grok szerepe A Grok naponta 100 millió bejegyzést olvas el a platformon (csak angolul, más nyelveken még többet). A rendszer kezdetben a legnépszerűbb 10 millió bejegyzést dolgozza fel, majd később az egész 100 milliót. Ez a feladat körülbelül 50 ezer H100 GPU-t igényel – ez olyan munka, amit emberek soha nem tudnának elvégezni. Szemantikus keresést vezetnek be, ahol egyszerű, természetes nyelvű kérdésekkel lehet keresni, és a rendszer minden releváns tartalmat megtalál – legyen az szöveg, kép vagy videó. Bármely bejegyzés mellett ott van a Grok ikon – egyetlen kattintással elemzést kérhet bárki, és a rendszer végigkutatja az internetet, hogy pontos választ adjon. Tovább is lehet menni a nyúlüregben, és bármennyi további kutatást és alapos vizsgálatot lehet kérni. Musk szerint ez az X célja: a legjobb igazságforrás lenni a bolygón, messze a legjobb. Olyan hely, ahol minden nézőpontot meghallgatsz, de ezeket a nézeteket korrigálják az emberi szerkesztők közösségi jegyzetekkel, valamint a Grok elemzésével. GROKIPEDIA: A WIKIPÉDIA ALTERNATÍVÁJA Hogyan készült? A Grok legújabb verzióját "maximálisan igazságkereső" módon képezték ki, kiváló kritikai gondolkodási képességgel. A rendszer képes bármely érvet axiómaelemeire bontani, értékelni azok valószínű igazságtartalmát, ellenőrizni, hogy nem ellentmondásosak-e, és megállapítani, hogy a következtetés logikusan következik-e az axiómákból. A Grokot alapvetően rengeteg kritikai gondolkodásra képezték ki, amíg igazán jó lett ebben. Ezt követően a Grok átnézte a Wikipedia legnépszerűbb egymillió cikkét, és módosította, kiegészítette vagy törölte a tartalmat. A rendszer az egész nyilvánosan elérhető internetet átkutatta, kijavította a hibákat, és jelentősen több kontextust is hozzáadott. Miért jobb a Wikipédiánál? A propaganda lényege gyakran az, hogy technikailag igaz tényeket állítanak, de ezek nem reprezentálják megfelelően a teljes képet egy személyről vagy eseményről. A Grokipedia ennél sokkal átfogóbb és pontosabb leírásokat nyújt. A Wikipedia problémája, hogy gyakran azok az emberek szerkesztik, akiket valaki kirúgott, vagy akikkel üzleti vitában állt. Az oldal lassan azzá a hellyé válik, ahol mindenki, aki gyűlöl valakit, elhelyezi a saját verzióját az eseményekről. Ráadásul mindez 50 fő névtelen szerkesztő döntésétől függ, akik eldöntik, mi kerülhet fel és mi nem. A podcast résztvevői is beszámoltak arról, hogy a Grokipedia-cikkek ötször-hatszor hosszabbak voltak az ő életrajzuknál, sokkal reprezentatívabbak, és a hangsúlyok is pontosabbak voltak. Ez még csak a 0.1-es verzió – a készítők szerint a végleges 1.0-s változat tízszer jobb lesz. A Grokipedia nem csupán egy kicsit jobb a Wikipédiánál, hanem százszor jobb lesz. Nemcsak pontosabb és átfogóbb, hanem képeket és videókat is fog tartalmazni, amelyeket a Grok Imagine hoz létre a szöveg alapján – magyarázó videókat bármilyen témáról. Bármely részletet ki lehet emelni, és a Grokot azonnal meg lehet kérdezni róla. A Grokipedia vírusszerűen terjedt el az indulás után, és Elon biztos abban, hogy nagyon jól fog teljesíteni, mert alapvetően jobb termék, mint a Wikipedia – jobb információforrás. Hogyan versenyezhet a Google-lal? Kezdetben, amikor beírtad a Google-be, hogy "Grokipedia", a rendszer megkérdezte: "Wikipédiára gondoltál?" – és egyáltalán nem hozta fel a találatok között. Musk SMS-t küldött Sundar Pichai-nak a Google-től, és azóta már jobban működik. A Grokipedia akkor fog természetes módon emelkedni a Google rangsorában, ha az emberek sokat megosztják, más weboldalak hivatkoznak rá, a közösségi médiában posztolnak róla, és amikor keresési eredményekben megjelenik, az emberek rákattintanak. Ha elolvasol egy Grokipedia-cikket egy olyan témáról vagy személyről, amiről/akiről sokat tudsz, és látod, hogy "wow, ez sokkal jobb, mint a Wikipedia" – átfogóbb, pontosabb, semleges a torzított helyett –, akkor tovább fogod küldeni ezeket a linkeket, mondván: "Ez valójában a jobb forrás." OPENAI PER ÉS A NYÍLT FORRÁSKÓD ÁRULÁSA Az eredeti cél és a teljes 180 fokos fordulat Az OpenAI-t eredetileg kifejezetten nyílt forráskódú nonprofit szervezetként hozták létre – ez pontosan így szerepelt az alapító dokumentumokban. A dokumentumok explicit módon kimondták, hogy egyetlen tisztviselő vagy alapító tag sem részesülhet pénzügyi haszonból. A Wayback Machine segítségével bárki ellenőrizheti, hogy az OpenAI weboldala végig "open source nonprofit" (nyílt forráskódú nonprofit) feliratot viselte, egészen addig, amíg világossá nem vált, hogy óriási pénzeket lehet keresni vele. Ekkor hirtelen kezdték átértelmezni a nevet, próbálva az "open" (nyílt) jelentését "mindenki számára nyitott"-ra változtatni, holott mindig is nyílt forráskódot jelentett. Ma az OpenAI teljesen zárt forráskódú és maximális profitra törekszik. Musk szerint a cégnek át kellene neveznie magát "ClosedAI for Maximum Profit"-ra (Zárt MI a Maximális Profitért). A forráskód olyan szorosan védett, mint a Fort Knox aranytartaléka, és olyan mohón rohannak a bevételek után, mint az éhes farkasok a vacsora-büféhez. Elon Musk szerepe és a per Elon találta ki az ötletet, elnevezte a céget, biztosította az A, B és C finanszírozási körök teljes pénzösszegét, toborozta a kulcsfontosságú személyzetet, és megosztotta velük minden tudását. Ha ez kereskedelmi vállalat lett volna, valószínűleg a cég felét birtokolná – körülbelül 50 millió dolláros kezdeti befektetés egy startupba tipikusan legalább 50%-os tulajdonrészt jelentene. A per várhatóan februárban vagy márciusban kerül esküdtszék elé. Elon szerint hegynyit bizonyíték van arra, hogy az OpenAI teljesen megszegte az alapító dokumentumokban foglaltakat. Az irónia csúcsa Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú modellek jelenleg Kínából érkeznek. A Grok 2.5 nyílt forráskódú modellje is kiváló, és az XAI folyamatosan nyílt forráskódúvá teszi a modelljeit. Az OpenAI állítólagos "nyílt forráskódú" modelljei valójában nem működnek – fügefalevelek, amelyeket senki sem használ a gyakorlatban. Próbáld meg használni az OpenAI legújabb állítólagos nyílt forráskódú modelljeit – nem működnek. Nem ismersz senkit, aki futtatná az OpenAI nyílt forráskódú modelljeit, ugye? Pontosan. TESLA ÉS AZ ÖNVEZETŐ JÖVŐ Minden Tesla már most robotaxi képes Fontos megérteni: minden egyes Tesla, amit most gyártanak, képes önvezető taxiként működni. A különbség csak a megjelenésben van – a Model 3 és Model Y jól néz ki, de nem akarták, hogy a kamerák kilógjanak belőle, ezért diszkréten helyezték el őket. Az előre néző kamerák a visszapillantó tükör mögött vannak, az oldalsó kamerák a külső tükör ismétlőiben, a hátsó kamera a rendszámtábla felett, az átlós kamerák pedig a B-oszlopokban. Mindegyik autóban fejlett MI-számítógép, fejlett MI-szoftver és megfelelően elhelyezett kamerák vannak – csak nem tűnnek fel. Nem akarták, hogy szemölcsökként kiálljanak a karosszériából. Minden gyártott autó hiperintelligens, a kamerák a megfelelő helyeken vannak, csak normálisan néznek ki. A Cybercab A Cybercab egy dedikált termék kormánykerék és pedálok nélkül – ezek úgyis feleslegesek lesznek az önvezető világban. A gyártás 2025 második negyedévében indul, és idővel milliós mennyiségben fogják előállítani. Elon szerint az emberek azt hiszik, hogy vezetni akarnak, de valójában nem. Senki sem gondolta még soha egy Uberben vagy egytaxiban ülve, hogy "tudod mit, bárcsak leállhatnék a telefonozással, hogy átvehessem a vezetést ettől a sofőrtől, és magam vezethetnék". Hányszor gondoltad már ezt magadban? Nulla alkalommal. A podcast egyik résztvevője kitartott amellett, hogy ő vásárolna két Cybercabot kormánykerékkel, mert gyönyörű az autó – tökéletes lenne Model 2-ként is. Hatalmas mozgalom alakult ki az interneten, hogy tegyenek bele kormánykereket. Elon azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez felesleges. 25%-os szavazati jog Elon 25%-os szavazati jogot kért a Teslában, hogy ne lehessen politikai okokból kirúgni – az ISS és Glass Lewis szerinte „corporate ISIS”, mert a részvényesek érdeke ellenében működnek. „Ha nincs meg ez a kontroll, nem építek humanoid robotokat a Teslánál. Ha kirúgnak, az Optimus teljes értéke – a világ legnagyobb potenciális AI-cége – egy másik vállalatnál landol, és a Tesla marad hoppon, én pedig nem dolgozom ingyen másnak.” – mondta. „A 25% nem túl sok, ha esetleg megbolondulnék, a többi 75% még mindig megakadályozhat.” Tanulságok az austini tesztekből Az elmúlt három-négy hónapban viszonylag simán működött a robotaxi rendszer Austinban. A legnagyobb tanulságok a flottakezeléssel kapcsolatosak: meg kellett írni az Uberhez hasonló ride-hailing szoftvert, csak éppen robotautók hívásához. Gyakorlati kihívások: biztosítani kell, hogy ne menjenek egyszerre ugyanahhoz a töltőállomáshoz vagy ugyanarra a kereszteződésre az autók. Meg kell oldani, hogy csúcsidőben és csendes időszakokban mit csináljanak – körözzenek-e a környéken, vagy keressenek parkolóhelyet? Figyelni kell a kopott útjelzésekre – például egy fogyatékosoknak fenntartott parkolóhely felirata kifakult, az autó azt gondolja "ó, szabad parkolóhely!", beáll, és büntetést kap. Szűk parkolóhelyeknél az autó azt gondolja "be tudok férni, képes vagyok rá", de ha csak 7-8 centiméter van mindkét oldalon, akkor senki sem tud kiszállni. Minden város, minden repülőtér különböző szabályozással rendelkezik, eltérő szintű aprólékossággal. San Jose repülőtéren például a robotautónak távoli hívást kell kezdeményeznie a repülőtér szervereinek, hogy automatikusan kifizesse az ötdolláros díjat minden egyes lerakáskor – a robotautónak fel kell hívnia a repülőtér szervereit és megmondania: "Most éppen valakit teszek le a repülőtéren, terheljétek meg a hitelkártyát öttel." Rengeteg ilyen apró furcsa dolog van, de egyben vicces is – a robotautó hív egy szervert, hogy fizessen. 2025 vége előtt várhatóan már biztonsági felügyelő nélkül fognak autók közlekedni Austinban – valószínűleg decemberben. Az év végéig körülbelül ezer autó vagy több lesz a San Francisco-öböl térségében, és 500 vagy több az austini régióban. Hamarosan rendkívül normálissá válik majd, hogy autók közlekednek anélkül, hogy bárki lenne bennük. A biztonsági kérdés Musk rendkívül óvatos a biztonsággal kapcsolatban. Egyetlen baleset is világszerte címlapokon lenne, különösen ha Tesláról van szó – sokkal keményebben bírálnák, mint például a Waymo-t. Nem mindenki a sajtóban az ő barátja – ez talán már feltűnt. Ezért jelenleg biztonsági felügyelő ül minden autóban, aki valójában semmit nem csinál, csak figyel. Sokan bírálták Elont ezért, de ez egyértelműen a helyes döntés. Nincs szégyen a biztonsági felügyelet játékban – különösen az Uber és a Cruise korábbi súlyos balesetei után. BILL GATES FORDULATA ÉS AZ ENERGIAKÉRDÉS Bill Gates meglepő klímafordulata Bill Gates nemrég egy emlékezetes feljegyzést tett közzé, amely felkavarta az állóvizet. Lényegében 180 fokos fordulatot vett a klímakérdésben, és azt sugallta, hogy talán nem kellene ezt a legfontosabb prioritásként kezelni. A podcast résztvevői tréfásan megjegyezték: "A klíma meleggé vált" – vagyis a klímavédelem "woke-ká" vált, és most már túl van rajta? Vajon azért, mert adatközpontot kell építenie Sam Altmannek az Azure-ön? Nem világos, miért változtatott álláspontot. Elon személyes élménye Gatessel Elon megosztott egy meglepő történetet Gates tudományos ismereteiről. Gates meglátogatta a Tesla austini gigagyárát, és azt mondta Elonnak, hogy lehetetlen nagy hatótávolságú elektromos kamionokat gyártani. Elon válasza: "De nekünk vannak ilyenjeink. Vezetheted őket. A Pepsi pont most használja őket." Gates: "Nem, nem, ez nem működik." Elon köpni-nyelni nem tudott, majd megpróbálta pontosítani: "Akkor biztos a wattóra/kilogramm akkumulátor-energiasűrűséggel nem értesz egyet. Úgy gondolod, talán nem tudjuk elérni az akkumulátor energiasűrűségét, vagy a wattóra/mérföld a kamionnál túl magas, és amikor ezt a két számot kombinálod, a hatótávolság alacsony. Szóval melyik számot gondolod, hogy rosszul tudjuk, és szerinted mi a helyes szám?" Gates egyetlen számot sem tudott. Elon: "Akkor nem tűnik-e korainak azt a következtetést levonni, hogy a hosszú hatótávolságú kamion nem működhet, ha nem ismered sem az akkumulátor energiasűrűségét, sem a kamion-alváz energiahatékonyságát?" Ez különösen meglepő valakitől, aki az egyik legnagyobb technológiai vállalatot alapította a világon, és akiről az ember azt hinné, hogy nagyon erős a természettudományokban. De Elon személyes beszélgetései alapján Gates valójában nem erős a természettudományokban. A valóság középúton van Az éghajlatváltozás két szélsősége – a teljes tagadás ("egyáltalán nem létezik") és a szélsőséges riogatás ("Rio 5 éven belül víz alatt lesz") – egyaránt téves. Egyikük sem igaz. A valóság az, hogy a CO2-koncentráció az atmoszférában objektíven mérhető. Bárki vásárolhat egy 50 dolláros CO2-mérőt az Amazonról, és saját maga megmérheti. A koncentráció évente 2-3 ppm-mel (parts per million – milliomodrész) emelkedik. Ha továbbra is milliárd, majd végül billió tonna szenet szállítunk a föld mélyéből a felszínre (légkörbe és óceánokba), akkor meg fogjuk változtatni az atmoszféra és az óceánok kémiai összetételét. Egyszerűen meg fogod változtatni. Ez fizikai tény. Elon becslése: legalább 50 évünk van, mielőtt ez komoly probléma lenne. Nem gondolja, hogy van 500 évünk, de valószínűleg van 50 évünk. Tehát ha a helyes nagyságrendet akarjuk megtalálni, az éghajlatváltozás miatti aggodalom szintje 50 év nagyságrendjében van. Egyértelműen nem 5 év, és valószínűleg nem is 500. A helyes megközelítés Elon szerint a helyes lépés valójában az ésszerű lépés: hajlani a fenntartható energia irányába, hajlani a napenergia és a napelem-akkumulátor jövő irányába, és általában olyan szabályokat felállítani a rendszerben, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Nem kellenek hatalmas támogatások, de akkor az olaj- és gáziparnak sem kellene hatalmas támogatásokat kapnia. Az olaj- és gázipar óriási adókedvezményeket élvez, amelyeket még támogatásnak sem tekintenek, mert ezek a dolgok sok esetben 80 éve léteznek. De ha egy iparágnak speciális adófeltételei vannak, amelyek más iparágaknak nincsenek, Elon azt támogatásnak nevezi. Nyilván az is. De olyan régóta élvezik őket az olaj- és gáziparban, hogy már nem is gondolnak rájuk, mint támogatásra. A helyes cselekvési mód természetesen az lenne, hogy minden iparágból eltávolítják a támogatásokat. De a politikai valóság az, hogy az olaj-, gáz- és szénipar nagyon erős a republikánus pártban, míg a demokrata pártban nem. Így nem fogjuk látni egyetlen apró támogatás eltávolítását sem az olaj-, gáz- és széniparból. Sőt, az utóbbi nagy törvénycsomagban néhány új támogatást is kaptak, és közben a fenntartható energiát támogató ösztönzők hatalmas számát távolították el – bár Elon szerint egyébként néhány ösztönző túlzásba vitte. A NAP ELKÉPESZTŐ EREJE Az alapvető tények A Nap a Naprendszer tömegének 99,8%-át teszi ki. A Jupiter kb. 0,1%, minden más pedig a maradék 0,1%-ban van – a Föld még ennél is sokkal kevesebb. Ha elégetné az egész Naprendszer összes tömegét, a Nap által termelt teljes energia még mindig 100%-ra kerekítene. Még ha két újabb Jupitert is idevarázsolt valahonnan és elégetné őket, a Nap energiatermelése még mindig 100%-ra kerekítene. Akár teleportálhatnál két további Jupitert a Naprendszerünkbe valahonnan máshonnan, elégetve őket, és a Nap még mindig 100%-ra kerekítene. Amíg 99,6%-on vagy, addig 100%-ra kerekítesz. Talán ez ad némi perspektívát arról, miért számít tényleg a napenergia. A Kardashev-skála Amint nagyobb léptékben kezdünk gondolkodni, mint egy Kardashev-skála civilizációknál, nagyon-nagyon nyilvánvalóvá válik. Egyébként Elon nem mond semmi újat – bárki, aki fizikát tanult, már nagyon régóta tudja ezt. Azt hiszi, egy orosz fizikus az 1960-as években kitalálta ezt az ötletet, mint a civilizációk osztályozásának módját. Kardashev 1. szint: a bolygód energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 2. szint: a csillagod energiájának nagy részét hasznosítod. Kardashev 3. szint: a galaxisod energiájának nagy részét hasznosítod. Jelenleg optimista becslés szerint is csak a Kardashev 1. szint 1%-án vagy néhány százalékán tartunk. Amint a Kardashev 2. szintre lépsz, ahol a Nap erejéről beszélsz, akkor valójában azt mondod, hogy minden napenergia, és minden más csak zajban van. A Nap nagyjából egymilliárdszor vagy jóval több mint egymilliárdszor több energiát termel, mint amit a Föld összesen felhasznál. Fúziós reaktorok a Földön Sokan kérdezik: miért ne építenénk fúziós reaktorokat a Földön? Musk véleménye szerint ez valójában nem olyan nehéz probléma. Szeretné tisztázni: a véleménye a fúziós reaktorok létrehozásáról a Földön az, hogy ez valójában nem nehezen megoldható probléma. Ez egy kicsit nehéz – nem teljesen triviális, de ha egyszerűen felnagyítod a tokamak reaktort, annál nagyobbra, minél nagyobbra építed, annál kisebb lesz a probléma. Van egy felület/térfogat arány kérdés, ahol próbálsz egy nagyon forró magot fenntartani, miközben van egy fal, amely nem olvad meg. Hasonló probléma van a rakétamotoroknál is – szuperforró mag van a rakétamotorban, de nem akarod, hogy a rakétamotor kamrafala megolvadjon. Tehát van egy hőmérséklet-gradiens, ahol nagyon forró a közepén, és fokozatosan elég hideg lesz, amire elérsz a kerületet, a kamrafalakat a rakétamotorban, ahol az nem olvad meg, mert csökkentetted a hőmérsékletet, és van egy hőmérséklet-gradiensed. Tehát ha egyszerűen felnagyítod a tokamak fánk-reaktort és javítod a felület/térfogat arányt, az sokkal könnyebbé válik, és Musk véleménye szerint abszolút – bárki, aki megnézi a matematikát – csinálhatsz egy reaktort, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. És minél nagyobbra építed, annál könnyebb. A végső határértékben van egy óriási, gravitációsan összezárt termonukleáris reaktorunk – a Nap. Amely nem igényel karbantartást és ingyenes. Miért kellene egy aprócska, alig észrevehető mini-Napot építenünk a Földön, amikor van egy óriási, ingyenes az égen? Ha az emberek szórakozni akarnak reaktorokkal, rendben, szórakozzanak reaktorokkal. De ez nem komoly vállalkozás a Naphoz képest – inkább csak egy szórakoztató tudományos projekt, hogy csinálj egy termonukleáris reaktort, de ez nem komoly törekvés a Naphoz képest. Napenergia a gyakorlatban Még a Földre érkező napenergia is – és csak nagyon kis töredékszázaléka éri el a Földet a Nap által termelt energiának – körülbelül egy gigawatt négyzetkilométerenként, vagy nagyjából 2,5 gigawatt négyzetmérföldenként. Ez sok. A kereskedelmi forgalomban kapható panelek körülbelül 25%-os, majdnem 26%-os hatékonyságúak. Ha 80%-os telepítési sűrűséget feltételezünk – sok helyen 80%-os telepítési sűrűséget lehet elérni –, akkor hatékonyan körülbelül 200 megawatt négyzetkilométerenként áll rendelkezésre. Ehhez akkumulátorokat kell párosítani a folyamatos energiaellátáshoz, bár éjszaka sokkal kevesebb energiát használunk, így valójában kevesebb akkumulátorra van szükség, mint gondolnánk. Egy durva, könnyen megjegyezhető szám: körülbelül egy gigawattóra négyzetkilométerenként naponta – ez nagyjából helytálló. Mi a Föld? Érdekes tények: ha tömegarány szerint nézzük, miből áll a Föld, a legtöbb ember nem tudná megmondani. Valójában vas. Musk szerint 32% vas, 30% oxigén, és minden más a maradék százalékban van. Alapvetően egy rozsdás golyóscsapágy vagyunk, rengeteg szilíciummal a felszínen homok formájában. A vas-foszfát lítium-ion cellák esetében: a vas rendkívül gyakori – a leggyakoribb elem a Földön, még a kéregben is. A foszfor is nagyon gyakori. Az anód szénből van, az is gyakori. A lítium szintén gyakori. A matematika egyszerű A Tesla elvégezte a matematikát és publikálta – bár senki sem nézte meg. A Tesla weboldalán van, és azt mutatja, hogy teljesen elláthatod energiával a Földet napelempanelekkel és akkumulátorokkal, és nincs hiány semmiből. Kína hatalmas előnye Kína hihetetlen munkát végez a napelem-gyártásban – tényleg elképesztő. Jelenleg körülbelül 1,5 terawatt éves napelemgyártási kapacitással rendelkeznek. Musk szerint ez óriási szám. Az Egyesült Államok átlagos éves energiafogyasztása csak fél terawatt. Gondolj bele egy pillanatra: Kína napelem-kibocsátási maximális kapacitása 1,5 terawatt évente. Az USA állandó energiafelhasználása fél terawatt. Természetesen redukálni kell – ha évente 1,5 terawatt napelemet gyártasz, azt akkumulátorokkal kell párosítani, figyelembe venni az éjszaka-nappal különbségeit, azt a tényt, hogy a napelem nem mindig közvetlenül a Napra mutat, ilyesmi. Tehát oszthatod nagyjából öttel, hogy megkapd az állandó kimenetet. De ez még mindig azt jelenti, hogy Kína képes olyan napelempaneleket gyártani, amelyeknek az állandó kimenete nagyjából kétharmada az egész USA gazdaságának minden forrásból származó kimenetének. Ez azt jelenti, hogy csak napenergiával Kína 18 hónap alatt elegendő napelemet tud gyártani az Egyesült Államok teljes villamosenergia-ellátásához. Ironikus módon a legjobb nyílt forráskódú MI-modellek jelenleg általában Kínából származnak. A sors szereti maximalizálni az iróniát. ÖSSZEGZÉS A beszélgetés rávilágít arra, hogy Elon Musk a Twitter/X felvásárlásával nemcsak megmentette a szólásszabadságot a platformon, hanem óriási adatforrást is teremtett az XAI számára. Az All-In podcast csapata külön hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság megvédése a felvásárlás legfontosabb öröksége, és Elon erőfeszítései arra kényszerítették a többi közösségi média platformot is, hogy mérsékelje manipulatív algoritmusait és cenzúrázási gyakorlatát. A Grok és a Grokipedia fejlesztése azt mutatja, hogy az igazságkeresés és a valódi, átfogó információk terjesztése továbbra is központi cél marad. A platform célja, hogy a világ legjobb igazságforrása legyen, ahol minden nézőpont meghallgatásra kerül, de ezeket korrigálják a közösségi jegyzetek és a Grok elemzései. Az OpenAI története élő figyelmeztetés arra, hogyan fordulhat a teljes ellentétébe egy eredetileg nemes célú kezdeményezés – a nyílt forráskódú, nonprofit szervezetből teljesen zárt, profitmaximalizáló vállalat lett. A per 2026 elején kerül esküdtszék elé, és Elon szerint hatalmas mennyiségű bizonyíték van az alapító elvek megsértésére. A Tesla önvezető technológiája gyorsan fejlődik, ugyanakkor Elon óvatosan és felelősségteljesen halad a biztonság érdekében. Minden gyártott autójuk már ma is képes önvezető taxiként működni, és a Cybercab 2026 második negyedévében indul. A következő hónapokban már biztonsági felügyelő nélkül is közlekedhetnek autók Austinban, és hamarosan teljesen normálissá válik, hogy senki által nem vezetett járműveket látunk az utakon. Az energiapolitikával kapcsolatos nézetei kristálytiszták: a napenergia az egyetlen valódi, hosszú távú megoldás. A Nap a Naprendszer energiájának 99,8%-át adja, és akármit is teszünk a Földön – akár fúziós reaktorokat építünk –, az csak aprócska töredéke annak, amit a Nap már most ingyenesen ad. A technológia már ma is versenyképes, sőt sokszor olcsóbb is, mint a hagyományos energiaforrások. Bill Gates meglepő fordulata a klímakérdésben jelzi, hogy talán a túlzott aktivizmus és a "woke" hozzáállás kezd háttérbe szorulni, és helyet ad a racionális, tudományos megközelítésnek. Elon kb. 50 éves időablakot lát a komoly problémák előtt. A következő évek megmutatják, hogy ezek a víziók hogyan válnak valósággá a gyakorlatban, de Elon múltbeli teljesítménye alapján érdemes komolyan venni, amit mond – még ha elsőre lehetetlennek is tűnik. Három évvel a Twitter felvásárlása után világos, hogy alapvető változásokat hozott a szólásszabadságban, és ez csak a kezdet.

A Tesla éves részvényesi találkozójának első 55 perce a hivatalos nyitányt és a szavazási eredményeket foglalta magába, majd Elon Musk lépett színpadra táncoló Optimus-robotokkal, és bejelentette, hogy ezennel nem új fejezet, hanem új könyv kezdődik a Tesla életében. Az FSD és az Autopilot együtt 10x biztonságosabb, mint az átlagos amerikai sofőr (6,8 millió mérföldenként 1 baleset), milliárd mérföldnyi adattal alátámasztva. Hónapokon belül (FSD v14.3) elérhetik a felügyelet nélküli megbízhatóságot, ami megnyithatja az utat a szabályozási jóváhagyás előtt. A humanoid Optimus lesz minden idők legnagyobb terméke, melynek gyártása 2026-ban indul (Optimus: 1M/év Fremontban, Cybercab: áprilistól Austinban, Semi: volumen Nevadában). Az AI5 chip ~harmad akkora fogyasztással működik majd, mint a Blackwell, kifejezetten a Tesla AI szoftverre optimalizálva, és már fejlesztik az AI6-ot, ami dupla teljesítményt hozhat kevesebb mint egy év alatt. A Tesla már építi a legnagyobb Kínán kívüli lítium-finomítót Corpus Christiben (Texas), és Elon szerint valószínűleg meg kell építeniük egy óriási chipgyárat (Tesla Terafab), mert a beszállítók nem győzik a tempót. A "fenntartható bőség" korszaka köszönt be robotokkal, autonóm taxikkal és végtelen lehetőségekkel. A kérdezz-felelek szekcióban többek között felmerül a Roadster 2 áprilisi bemutatója (Elon: „legizgalmasabb termékdemo ever”), valamint Optimus és Tesla járművek lehetősége a Hold/Mars bázisokon. https://www.youtube.com/live/VGPlvmMjPtE?si=lPCAqsr9lbrYJric&t=3325

1993-ban, amikor az internet még csak néhány millió felhasználó számára volt elérhető, Eric Hughes – a cypherpunk mozgalom egyik alapítója – megírta ezt a rövid, mégis korszakalkotó szöveget. A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság szolgálatába, a központosított hatalommal és a tömeges megfigyeléssel szemben. A cypherpunkok – köztük olyan gondolkodók, mint Timothy C. May, Hal Finney és később Satoshi Nakamoto – hittek abban, hogy a magánélet nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és hogy ezt a jogot csakis a matematika és a kód védheti meg az állami és nagyvállalati beavatkozástól. Ez a kiáltvány nem csupán a múlt üzenete. A Bitcoin, a Lightning Network, a Tor, a Signal – mind ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósulásai. Ma, amikor a kormányok digitális fizetőeszközöket vezetnek be, a bankok megfigyelik az összes tranzakciónkat, és az adataink árucikké váltak, a Cypherpunk kiáltvány aktuálisabb, mint valaha.

Bitcoin Mentor

Cypherpunk kiáltvány | Bitcoin Mentor

A Cypherpunk kiáltvány nem technikai útmutató, hanem filozófiai és politikai program: a kriptográfia erejét állítja az egyéni szabadság...

A kezdet vége: miért épp most történik minden? Jack Mallers szerint a Bitcoin-történet most lép be abba a szakaszba, amit ő „a kezdet végének” nevez. Ez nem csupán költői fordulat, hanem egy nagyon is kézzelfogható átmenet: a Bitcoin többé nem egy szűk geek-közösség játékszere, hanem egy globális vagyonosztály, amelyben ETF-ek, vállalati kincstárak és egész nemzetállamok vesznek részt. Ha valaki mostanában lép be, már nem mondhatja, hogy „korán van” – de még mindig időben van, mert a fiat rendszer láthatóan recseg-ropog, és a Bitcoin éppen ebből a káoszból táplálkozik. A piaci nyugtalanság valódi okai A Bitcoin ára jelenleg körülbelül 15 százalékkal marad el a néhány héttel ezelőtti csúcsától, és a közösségben erős a frusztráció. Az S&P 500 csúcsok közelében jár, az arany 4300 dollár felett szárnyal, a tech-részvények dübörögnek – minden kockázati eszköz emelkedik, kivéve a bitcoin árfolyamát. Ez a kontraszt különösen fájó, mert közben minden fundamentális jó hír bejött: ETF-beáramlások, intézményi vásárlások, a Genius Act elfogadása, semmilyen regulációs támadás. Akkor miért oldalazik? A válasz egyszerű, de fontos: valaki elad. Méghozzá nem akármilyen mennyiségben. Az elmúlt hetekben hosszú távú tartók – az úgynevezett OG-k – több mint 400 000 Bitcoint dobtak piacra, ami a teljes kínálat közel 2 százalékát jelenti. Korábban ilyen méretű eladás lehetetlen lett volna egy nap vagy egy hét alatt, de az ETF-ek és a vállalati adopció likviditást hozott. Ezért Jack a „Bitcoin IPO-pillanatának” nevezi a mostani helyzetet. Gondoljunk csak az Apple vagy az Amazon tőzsdei bevezetésére: a korai alkalmazottak és befektetők évekig zárták a vagyonukat, aztán amikor végre likvid piac alakult ki, elkezdték realizálni a nyereséget. Házat vettek, autót, kifizették az adósságot, gyerekeiket iskoláztatták. Pontosan ugyanez történik most a Bitcoinnal – és ez nem gyengeség, hanem érlelődés jele. Miért épp most adják el az OG-k? Az eladások mögött nem a Bitcoinba vetett hit elvesztése áll, hanem egy nagyon emberi ok: végre biztonságban érzik magukat. Az elmúlt évtizedben a Bitcoin-tulajdonosokat debankolták, IRS-auditokkal zaklatták, bűnözőként kezelték. Jack családját is évekig vizsgálták, annak ellenére, hogy minden adót befizettek. Őt magát indoklás nélkül kidobták a JP Morgan bankból, ahol apja évtizedek óta privát ügyfél volt. Most először van olyan amerikai adminisztráció, amely nyíltan támogatja a Bitcoint, és nem fenyegeti a tulajdonosokat. Ezért az OG-k most merik mozgatni a régi coinjaikat – nem azért, mert menekülnek, hanem mert végre léphetnek ki a fényre, vehetnek házat, hajót vagy akár sportcsapatot anélkül, hogy bűnözőnek bélyegeznék őket. A bitcoin árfolyam görbéjén jól látható: minden korábbi ciklus csúcsánál (1200, 20 000, 69 000 dollár) a hosszú távú tartók kínálata csökkent, mert realizáltak. De most, 100 000 dollár felett, a jelentős eladások ellenére az árfolyam nem omlik össze. Ez óriási bika jel: a piac olyan mély, hogy milliárdokat nyel el anélkül, hogy megremegne. Valaki 9 milliárd dollárnyi Bitcoint adott el néhány nap alatt, és az árfolyam alig mozdult – ez korábban elképzelhetetlen lett volna. A pénzügyi rendszer törése Mindeközben a hagyományos pénzügyi rendszer láthatóan megremeg. A Fed quantitative tightening (QT) politikája évek óta szorítja a likviditást, de most elérkeztünk a falhoz. A reverse repo – egyfajta „likviditás-szivacs”, amit a 2008-as válság után hoztak létre, hogy a túlfűtött banki tartalékokat parkolják – teljesen kiürült. Janet Yellen korábban T-bill kibocsátással szívta ki belőle a pénzt, hogy fenntartsa a magas kamatokat anélkül, hogy a rendszer összeomolna, de most már nincs mit kiszívni. Jerome Powell legutóbbi nyilatkozata egyértelmű: a tartalékok csökkennek, és ha a reverse repo üres, a további QT közvetlenül csap le a banki reservesekre. Már most látjuk a jeleket: az overnight kölcsönzés 50 milliárd dollárra ugrott egy nap alatt, a SOFR ráta 35 bázisponttal a Fed funds felett. Ez pontosan azt az állapotot idézi, mint 2019-ben, amikor a piac majdnem befagyott – és a válasz akkor QE volt, vagyis pénznyomtatás. A Treasury General Account (a kormány bankszámlája) egymillió dollár felett van, de a kormány shutdown miatt nem költi. Ez tovább szárítja a likviditást, és kényszeríti a Fedet, hogy lépjen. Joseph Wang, a Fed egykori kereskedője szerint a fiskális deficit miatt a Fednek évente több száz milliárd dollárral kell bővítenie a mérlegét. A QT vége decemberben jöhet, és utána elindul a pénznyomtatás – akárhogy is nevezik, az dollárgyengítés. Miért bullish Jack ennyire? Összefoglalva: a Bitcoin most éli át a legnagyobb eladási hullámot a hosszú távú tartók részéről, miközben a hagyományos rendszer likviditás nélkül recseg. Ha a Fed újra nyomtat, a kormány költeni kezd, a kamatok zuhannak – a Bitcoin lesz az, amelyik a leggyorsabban reagál. Jack szerint 2026 robbanásszerű év lesz, és ha téved, vállalja a felelősséget. De most, 100 000 dollár felett, minden eladás ellenére, a piac érettebb, mint valaha. A Bitcoin nem csak túléli a fiat rendszer összeomlását – hanem abból táplálkozik. Ezért hívja Jack a mostani időszakot „a kezdet végének”: a fiat valuta infantilis korszaka zárul, és a Bitcoiné éppen csak kezdődik. https://www.youtube.com/live/fBFbEC0IczA

Jack Mallers legfrissebb podcastjában egyetlen nagy gondolat köré építi az egész adást: a világ most éli át a „nagy átárazást” – a fiat pénz végső összeomlását és a Bitcoin diadalát. Nem pusztán árfolyam-ingadozásról van szó, hanem egy egész korszak lezárulásáról, amely 1971 óta tart, amikor Nixon leválasztotta a dollárt az aranyról. Azóta az Egyesült Államok nem termel, nem gyárt, nem teremt valódi értéket – csak nyomtat. Nyomtat pénzt, nyomtat adósságot, és amikor már nem tudja nyomtatni a megoldást, nyomtat narratívát. A „nagy átárazás”: a valóság újrakifejezése Bitcoinban „A dollár nem fog eltűnni jövőre, és talán még egy ideig világvaluta marad – mondja Jack –, de a 1971 utáni rendszer halott. Most minden újra árazódik. És miben? Bitcoinban.” Ez nem költői túlzás. Jack szerint a Bitcoin a pénzromlás legtisztább, legkíméletlenebb tükre. Amikor a világ bizonytalan, amikor a szuperhatalmak blöffölnek, amikor a kormányok hazudnak a számokról – a Bitcoin valós időben reagál. Esik, amikor pánik van. Emelkedik, amikor a blöff összeomlik. „Amikor a Bitcoin 120 ezerről 105 ezerre esett egy nap alatt, sokan pánikba estek. Én azt mondtam: nyugalom, a Bitcoin működik. Mert pontosan azt mutatja, ami történik: két világbirodalom küzd a jövőért, és egyikük sem tud többé blöffölni.” A „nagy átárazás” lényege: a világ nem tudja tovább elkerülni a valóságot. Nem lehet nyomtatni munkahelyeket, nem lehet nyomtatni ritkaföldfémet, nem lehet nyomtatni Kína gyártókapacitását. Csak pénzt lehet nyomtatni – és az elveszíti az értékét. Ezért minden, ami valós, fel fog értékelődni a nyomtatott papírral szemben. És a Bitcoin? Az a legtisztább kifejezése ennek a folyamatnak. „A Bitcoin nem csak pénz. Hanem igazság-gép. Aki birtokolja, birtokolja a valóság egy szeletét egy hazugságokkal teli világban.” A fedezeti alapok harca: mi lesz a jövő biztosítéka? A világ pénzügyi rendszere fedezeti alapra épül – valamire, ami mögé állíthatod az ígéreteidet. Régen ez az arany volt. Aztán az amerikai kincstárjegy. Mára mindkettő meghaladott. * Az arany fizikai, korlátozott, de nincs hálózata. Ahhoz, hogy globálisan működjön, központosítani kell – bankok, kormányok, trezorok kellenek. Már megbukott egyszer. Nem fogja megmenteni a digitális világot. * A kincstárjegy? Az csak papír, mögötte végtelen nyomtatás, végtelen adósság. Nulla kamat, végtelen kockázat. És akkor jön a Bitcoin. „Mi történik, ha a JP Morgan, Amerika legnagyobb, legnemzetibb bankja elfogadja a Bitcoint fedezeti alapként? Mi történik, ha az IBM Bitcoin-őrzési szolgáltatást indít intézményeknek? Mi történik, ha Oroszország szankciók alatt Bitcoinban kereskedik?” Semleges pénz születik. A dollár már nem semleges. Fegyverré vált. Szankciók, olajtilalom, számlazárolások – a dollár ma már nem kereskedelmi eszköz, hanem hatalmi eszköz. De a világ nem akar többé fegyverrel fizetni. „Amikor Putyin azt mondja: »nem gyártunk semmit, csak nyomtatunk, és ezzel zsarolnak bennünket« – akkor igazat mond. És a válasz? Semleges fedezeti alap. Arany. Bitcoin. Olyan, amit senki nem irányít, senki nem nyomtathat, senki nem fagyaszthat be.” Jack szerint ez nem elmélet. Ez már zajlik. * Kína aranyat vásárol, dollárt dobál. * Oroszország Bitcoinban kereskedik. * A JP Morgan, a BlackRock, a stratégiai Bitcoin-tartalékok – mind ugyanazt látják: a jövő fedezeti alapja nem állami, nem nyomtatható, nem manipulálható. „A Bitcoin nem kér engedélyt. Nem kér központi bankot. Nem kér kormányt. 24 órában működik, globálisan hozzáférhető, és senki nem állíthatja le. Ezért lesz a jövő pénze.” Záró gondolat Jack szavaival „Értékeld, hogy választásod van. Satoshi adott nekünk egy mentőcsónakot. Lehetsz tanár, könyvelő, szociális munkás – és mégis részt vehetsz a jövő alakításában. Csak egy privát kulcs kell. A világ most árazódik újra. A dollár túl erős, az arany túl gyenge, a Bitcoin pedig túl olcsó. Gondolkodj önállóan! Ne nyeld le a narratívát! Ne hidd el, amit a CNN, a Bloomberg, a pénzügyminiszter vagy a szomszédod mond! Kérdezz! Olvass! Számolj! Kételkedj! Mert ha nem teszed, a hazugságok fognak dönteni a jövődről. A Bitcoin nem azért létezik, hogy gazdag legyél, hanem azért, hogy szabad legyél. És a szabadság ott kezdődik, hogy saját magad gondolkodsz. A „nagy átárazás” már elkezdődött – és a Bitcoin nyerni fog.” https://www.youtube.com/live/bZvpTAE7NYI

A bitcoin világában egy csendes, de jelentős versengés zajlik, amely a stablecoinok körül forog. Ezek a dollárhoz vagy más eszközhöz kötött digitális pénzek hidat képeznek a hagyományos pénzügyi rendszerek és a decentralizált jövő között. A két legnagyobb szereplő, a Circle által kibocsátott USDC és a Tether által kínált USDT eltérő utakon jár, és mögöttük különböző táborok sorakoznak fel: a szabályozott pénzügyi elit és a bitcoin forradalmáért küzdő bitcoinerek. Ez a cikk a stablecoinok mögötti ideológiai és gazdasági harcot mutatja be, feltárva, mi hajtja a két oldalt, és milyen jövőt képzelnek el. A szabályozás bajnoka: Circle és az USDC A Circle, az USDC stablecoin mögött álló vállalat, a szabályozott pénzügyi világ zászlóvivője. Vezetője, Jeremy Allaire rendszeresen tűnik fel olyan fórumokon, mint az IMF éves találkozója, ahol globális pénzügyi vezetőkkel diskurál a pénzügyek jövőjéről. Nem véletlen, hogy a Circle-t a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF vagy a Világbank szívesen látja. Az USDC transzparens működése, havi auditokkal és a Deloitte által ellenőrzött tartalékokkal, megnyugtató a szabályozók számára. Allaire a washingtoni szenátus előtt is tanúskodik, és aktívan lobbizik olyan szabályozásokért, amelyek az USDC-t a globális fizetési rendszerek szerves részévé tehetik. Latin-Amerikában például a Nubankkal való együttműködés révén gyors és olcsó átutalásokat kínálnak, például nigériai számlákra mindössze két másodperc alatt. A Circle víziója egy olyan világ, ahol a stablecoinok a dollár globális dominanciáját erősítik, kiegészítve a digitális jegybankpénzeket (CBDC-ket), miközben a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban működnek. A lázadók szövetségese: Tether és a bitcoinerek Ezzel szemben a Tether, az USDT stablecoin mögött álló cég, a bitcoinereket, vagyis a bitcoin világ eredeti forradalmárait támogatja. Paolo Ardoino, a Tether vezetője, gyakran látható bitcoin konferenciákon, ahol olyan ikonokkal lép fel, mint Jack Mallers, a Strike alapítója, vagy Samson Mow, a JAN3 vezetője. A Tether hatalmas bitcoin-tartalékot épít, több mint százezer BTC-vel, és olyan országokban fektet be, mint Salvador vagy Uruguay, ahol a bitcoin bányászatot támogatja. Ardoino nyíltan hirdeti, hogy a Tether a bitcoin szellemiségével született, és a stablecoint a decentralizált világ hídjaként látja. Az USDT népszerűsége a fejlődő piacokon, például Afrikában vagy Latin-Amerikában, ahol a helyi valuták instabilak, különösen erős. A bitcoinerek számára a Tether nem csupán egy tranzakciós eszköz, hanem egy trójai faló, amely a fiat rendszerekből a bitcoin alapú, decentralizált jövőbe vezet. A versengés gyökerei A stablecoinok körüli harc nem csak piaci részesedésről szól, hanem mélyebb ideológiai törésvonalakról. A Circle és az USDC a szabályozott, banki szintű pénzügyi rendszerek kiterjesztését képviseli. Céljuk, hogy a dollár globális hegemóniáját blockchain technológiával erősítsék, miközben a szabályozók bizalmát élvezik. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek a decentralizáció eszméjét követik, ahol a bitcoin a végső értékőrző, a „digitális arany”. Az USDT-t a bitcoinerek azért favorizálják, mert lehetővé teszi a gyors átváltást a fiat és a bitcoin között anélkül, hogy a hagyományos bankrendszerhez kellene igazodni. A két tábor eltérő filozófiája feszültséget szít: a bitcoinerek szemében az USDC a centralizált rendszerek trójai falova, amely elárulja a bitcoin eredeti szellemiségét, míg a Circle szerint a Tether átláthatatlansága és korábbi botrányai miatt kockázatos. A tét: A pénzügyi jövő A stablecoinok csatája valójában a pénzügyi rendszer jövőjéről szóló küzdelem része. A Circle az USDC-vel a határokon átnyúló fizetések és a globális pénzügyi integráció új korszakát szeretné elhozni, ahol a dollár továbbra is a világ tartalékvalutája marad, akár CBDC-k mellett. Az USDC-t használó vállalatok, mint a Visa vagy a Coinbase, már most a mainstream pénzügyi rendszerekbe illesztik a stablecoint. Ezzel szemben a Tether a bitcoinerek álmát támogatja: egy olyan világot, ahol a bitcoin nemcsak értékőrző, hanem globális fizetőeszköz is lehet. Ardoino víziója szerint a Tether az USDT-vel a Bitcoin forradalmának gerince, amely a fiat rendszerekből a Bitcoin globális, decentralizált jövőjébe vezető hidat biztosít, különösen olyan piacokon, ahol a helyi valuták megbízhatatlanok. Mindkét oldal a dollár jelenlegi dominanciáját használja fel, de eltérő célokkal: a Circle a központosított rendszerbe integrál, a Tether pedig a rendszer megdöntésére játszik és decentralizál. Hová tart a csata? A stablecoinok versengése nem ér véget a piaci részesedés elosztásával. A Circle az amerikai és európai szabályozók támogatásával, például a Trump-kormány bitcoin szabályozási terveivel vagy az EU e-money licenceivel, egyre erősebb pozíciót épít. Az USDC-t a DeFi szabályozott szegmensében és intézményi körökben preferálják (a DeFi decentralizált pénzügyek néven tetszeleg ugyan, miközben valójában nem decentralizált, mivel nem a Bitcoin az alapja, hanem ez egy kripto varázslat). Eközben a Tether az USDT-vel a bitcoin kereskedés és a fejlődő piacok királya marad, ahol a gyorsaság és a rugalmasság fontosabb, mint a szabályozói jóváhagyás. A Tether imázsát az FBI-val való együttműködéssel és bitcoin-befektetésekkel próbálja javítani, hogy eloszlassa a korábbi átláthatósági kételyeket. A két stablecoin mögött álló táborok eltérő utakat járnak, és bár mindkettő a bitcoin ökoszisztéma részeként létezik, céljaik merőben különböznek: a Circle a bitcoin szabályozott integrációját segíti elő, míg a Tether a bitcoin decentralizált forradalmát támogatja. A kérdés az, hogy a jövőben a szabályozott integráció vagy a decentralizált forradalom víziója győz-e, és hogy a dollár vagy a bitcoin kerül-e ki győztesen ebből a csendben zajló háborúból. Mindkettő a bitcoin mainstream elfogadásáért küzd? A Circle és az USDC elsősorban a dollár alapú pénzügyi rendszer blockchain-alapú kiterjesztésén dolgozik, ahol a bitcoin csak egy eszköz a sok közül, és a hangsúly a szabályozott integráción van, például CBDC-kkel együttműködve. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek valóban a bitcoin mainstream elfogadását célozzák, a stablecoint a bitcoin ökoszisztéma támogatására használva, például bányászati beruházásokkal vagy a fejlődő piacokon való terjeszkedéssel. A Tether a bitcoin forradalmát szolgálja, míg a Circle a bitcoin szabályozott elfogadását segíti, de nem feltétlenül annak dominanciáját. Ez a különbség a két tábor közötti alapvető feszültség forrása.

A Jack Mallers Show házigazdája a 88. epizódban szenvedélyes és részletes elemzést ad a globális gazdasági és geopolitikai helyzetről. A műsor címe, "A fiat vége: Eljött a Bitcoin ideje", már előrevetíti Jack meggyőződését, hogy történelmi fordulópont előtt állunk. Az adásban a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a ritkaföldfémek körüli feszültségek, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe szabályozása, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany versengése kerül a középpontba. Jack közvetlen, energikus stílusban beszél, időnként technikai nehézségekkel küzdve, de mindig a lényegre fókuszál: a fiat valuták rendszere omladozik, és a Bitcoin lehet a megoldás a jelenlegi gazdasági problémákra. Kína a Nyugatot fenyegeti Jack az adás elején a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút elemzi, amely szerinte Kína egyértelmű fölényét mutatja. Az Egyesült Államok, mint a világ tartalékvalutájának kibocsátója, évtizedek óta túlzottan pénzügyi alapú gazdaságot épített, miközben ipari bázisát elhanyagolta. A keleti és nyugati partokon a technológiai és pénzügyi szektorok virágoznak, de az ország középső része, amit Jack "rozsdaövezetként" emleget, gazdasági értelemben haldoklik. Ezzel szemben Kína a világ gyárává vált, mindent előállítva az iPhone-októl az amerikai hadsereg fegyvereiig. Jack egy diagramra hivatkozik, amely bemutatja, hogy a kínai beszállítók mennyire mélyen beágyazódtak az amerikai katonai ellátási láncba, például a Tomahawk rakéták és az F-35-ös vadászgépek gyártásában. Kína nemrég szigorította a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó korlátozásait, válaszul Donald Trump vámjaira és a kereskedelmi háborúra. Ezek a ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a modern technológiákhoz és a hadiiparhoz, és Kína ezzel a lépéssel gyakorlatilag lefegyverzi a Nyugatot. Jack szerint Kína üzenete világos: "Nincs fegyveretek, mert mi gyártjuk őket. Nincs iparotok, mert mi vagyunk a világ gyára." Ez a helyzet komoly kihívást jelent a Nyugat számára, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei nem képesek rövid távon függetlenedni Kínától. Jack egy példát is hoz: az Egyesült Államok két hét alatt elhasználta legjobb rakétaelhárító rendszereinek 25%-át Izrael védelmében, és ezek pótlása évtizedeket vehet igénybe. Ez szerinte azt mutatja, hogy az USA katonai ereje már nem elegendő a globális dominancia fenntartására. Kína és Oroszország termelési kapacitása meghaladja az Egyesült Államokét, és a Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy erőszakkal érvényesítse akaratát. Jack szerint ez történelmi jelentőségű: 500 év után először fordul elő, hogy a Nyugat nem tudja katonai erővel kényszeríteni a világot a dollár használatára. Ez a folyamat szerinte a Pax Americana, az amerikai világrend végének jele, és egy új monetáris rendszer születését vetíti előre. A Nyugat válaszlépései és Kína gyors reakciója Jack részletesen elemzi, hogyan próbálja az Egyesült Államok és szövetségesei visszaszerezni a kezdeményezést. Példaként említi a holland Nexperia chipgyártó cég esetét, amelyet a holland kormány amerikai nyomásra államosított, hogy korlátozza Kína hozzáférését a fejlett technológiákhoz. Kína azonban alig öt óra alatt válaszolt: exportkorlátozásokat vezetett be a Nexperia termékeire, ami veszélyezteti az európai autóipar működését, mivel ezek a chipek nélkülözhetetlenek az autók elektronikus rendszereihez. Jack szerint ez Kína üzenete: "Ha tovább feszítitek a húrt, tönkretesszük a gazdaságotokat." Ez a gyors válasz azt mutatja, hogy Kína nemcsak gazdasági, hanem stratégiai fölényben is van, hiszen képes azonnal és hatékonyan reagálni a Nyugat lépéseire. Az európai autógyártók, mint a BMW és a Volkswagen, már most aggódnak a chipellátás miatt, és az egész európai autóipar összeomolhat, ha a helyzet nem oldódik meg gyorsan. Jack hangsúlyozza, hogy a Nyugat nem képes hasonló nyomást gyakorolni Kínára, mert az amerikai gazdaság és technológiai szektor is Kínától függ. Ha Kína hasonló korlátozásokat vezetne be az amerikai cégek, például az Amazon, a Tesla vagy a Google ellen, az katasztrofális következményekkel járna. Jack szerint ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a Nyugatnak nincs valódi tárgyalási pozíciója, és az Egyesült Államok nem tudja többé erőszakkal vagy gazdasági nyomással irányítani a globális eseményeket. Az Egyesült Államok újraiparosítási tervei és hozamgörbe-szabályozás Jack szerint az Egyesült Államok előtt egyetlen út áll: az újraiparosítás. Az ország évtizedek óta elhanyagolta ipari kapacitásait, miközben a pénznyomtatásra és a pénzügyi spekulációkra koncentrált. Most azonban, hogy Kína "lefegyverezte" a Nyugatot, az USA-nak újra kell építenie gyártási kapacitásait. Ez azonban nem egyszerű feladat. Jack idézi apjától: "18 évbe telik, hogy egy 18 éves embert nevelj ki." Az újraiparosítás nem csak gyárak építéséről szól, hanem egy új generáció képzéséről, szabályozási reformokról és a társadalom átalakításáról is. Az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik sem a szakértelemmel, sem a munkaerővel ahhoz, hogy gyorsan újjáépítse ipari bázisát. A politikai vezetők, mint Scott Bessent és Jamie Dimon, felismerték ezt a szükségletet. Bessent a "Warp Speed" kifejezést használja, amit a COVID-19 vakcinák gyors fejlesztésére alkalmaztak, jelezve, hogy az újraiparosítás háborús szintű finanszírozást igényel. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója bejelentette, hogy bankja 1,5 ezer milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaság biztonságát erősítő iparágakba, például a ritkaföldfémek kitermelésébe és a hadiiparba. Jack szerint ez a lépés azt mutatja, hogy a helyzet kritikus, és az USA vezetése végre felébredt. Az újraiparosítás finanszírozása azonban hatalmas kihívás. Jack kiemeli, hogy az Egyesült Államok 37 ezer milliárd dolláros adóssága fenntarthatatlan, és a pénznyomtatás az egyetlen módja annak, hogy finanszírozzák a folyamatot. Itt kerül képbe a hozamgörbe-szabályozás (yield curve control, YCC), amit Jack a podcastban is említ. A hozamgörbe-szabályozás egy monetáris politikai eszköz, amelyet a jegybankok arra használnak, hogy a kötvényhozamokat egy meghatározott szinten tartsák, ezzel stabilizálva a finanszírozási költségeket. Jack szerint az USA-ban a hozamgörbe szabályozása már részben elkezdődött, például a stablecoinokkal kapcsolatos szabályozások, mint a Genius Act, amely lényegében a dollár alapú finanszírozás új formáját testesíti meg. A stablecoinok lehetővé teszik, hogy a dollár alapú eszközök globálisan hozzáférhetőek legyenek, miközben a kormány számára új vásárlókat biztosítanak az államadósság finanszírozására. Jack megjegyzi, hogy a Federal Reserve valószínűleg hamarosan leállítja a mérlegcsökkentést (quantitative tightening, QT), és újraindítja a pénznyomtatást (quantitative easing, QE), hogy finanszírozza az újraiparosítást. Ez a lépés azonban jelentős inflációhoz vezethet, ami tovább gyengíti a dollárt. Az újraiparosítás időigényes és költséges folyamat. Jack becslése szerint legalább 10 évre van szükség ahhoz, hogy az USA elérje a kívánt ipari kapacitást. Ráadásul a szabályozási környezet, a környezetvédelmi törvények és a politikai instabilitás további akadályokat jelent. Például egy Wall Street Journal cikk szerint az USA Guam szigetén épít védelmi rendszert Kína ellen, de ennek befejezése a 2030-as évekre várható. Hasonlóképpen, egy dél-koreai megrendelés amerikai hajók gyártására kudarcot vallott, mert az USA-nak nincs meg a kapacitása a hajók megépítéséhez. Jack szerint az újraiparosítás nem egy gyors megoldás, hanem egy évtizedes projekt, amely hatalmas pénzügyi és társadalmi erőfeszítést igényel. A fiat vége és a Bitcoin szerepe Jack szerint a jelenlegi gazdasági helyzet a fiat valuták végének kezdetét jelzi. Az Egyesült Államok hatalmas adóssága és a pénznyomtatás szükségessége elkerülhetetlenül inflációhoz vezet, ami a dollár további gyengülését okozza. A Bitcoin és az arany azok az eszközök, amelyek profitálnak ebből a helyzetből. A Bitcoin árfolyama az adás idején 110 680 dollár volt, de Jack szerint ez csak a kezdet. Egyre többekkel összhangban egy "szuperciklust" vizionál, mely során az elkövetkező hónapokban a Bitcoin árfolyama akár 400-600 ezer dollárra is emelkedhet. Jack szerint a hozamgörbe-szabályozás és a pénznyomtatás további lökést ad a Bitcoin árának, mivel a Bitcoin a likviditási válságokra és a valuta leértékelésére a legérzékenyebben reagáló eszköz. Jack a Bitcoint "igazság gépezetnek" nevezi, amely érzékenyen reagál a pénzügyi rendszer problémáira. Amikor a piacok likviditási válságba kerülnek, a Bitcoin árfolyama eshet, de ez csak átmeneti, mert a pénznyomtatás hatására az árfolyam újra emelkedni fog. A Federal Reserve már jelezte, hogy leállíthatja a mérlegcsökkentést, és újraindíthatja a pénznyomtatást, hogy finanszírozza az újraiparosítást. Jack szerint ez a lépés elkerülhetetlen, és a Bitcoin lesz az, amely a legjobban teljesít a fiat valuták elértéktelenedése során. A hozamgörbe szabályozása pedig további bizonyíték arra, hogy a kormány és a jegybank minden eszközt bevet, hogy fenntartsa a pénzügyi rendszert, miközben a Bitcoin kínál alternatívát a hagyományos rendszerrel szemben. Bitcoinba emigrálás: Az új Amerika Jack egyik leginspirálóbb gondolatmenete az adásban az, hogy a Bitcoin és az internet egy újfajta "Amerikát" képvisel, ahová az emberek most emigrálnak. Régen az emberek Európából az Egyesült Államokba vándoroltak a szabadság, az egyenlő lehetőségek és a jólét reményében, ahogyan azt a Szabadság-szobor szimbolizálta. Ma azonban, amikor az amerikai álom halványul, és az autoriter rendszerek világszerte erősödnek, az emberek a Bitcoinba és az internetre "emigrálnak". Jack szerint a Bitcoin nem csupán egy pénzügyi eszköz, hanem egy eszme, amely magában hordozza az amerikai értékeket: a szólásszabadságot, a tulajdonjogot, az egyenlő lehetőségeket és a szabad piacokat. Az emberek a Bitcoinba menekülnek, hogy megvédjék vagyonukat, idejüket és energiájukat a kormányok és a fiat rendszerek manipulációjától. Jack szerint a Bitcoin olyan, mint egy új startup, amely az emberiség reményeit és álmait testesíti meg. Az emberek a Bitcoinba "emigrálnak", mert az egy olyan világot kínál, ahol nincs szükség közvetítőkre, ahol az egyén ellenőrizheti saját vagyonát, és ahol a szabad piac dönti el, mi a valódi érték. Ez a gondolat különösen erőteljes, mert Jack szerint a Bitcoin és az internet együtt egy új "hegyen álló házat" alkot, amely az emberiség új vezércsillaga lehet. Ez a vízió azt sugallja, hogy a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy új társadalmi rend alapja, amely a szabadságra és az egyéni felelősségre épül. Bitcoin kontra arany: a jövő harca Jack az epizód végén a Bitcoin és az arany közötti versenyről beszél. Kína az aranyat választotta a jüan leértékeléséhez, és aktívan vásárolja fel az aranyat, hogy megerősítse pénzügyi rendszerét. Jack szerint azonban az arany egy elavult szikla, egy "analóg" eszköz, amely nem képes lépést tartani a modern világgal. Az arany szállításához és tárolásához bizalomra van szükség, amelyet a bankok és kormányok gyakran kihasználnak és manipulálnak. Ezzel szemben a Bitcoin egy digitális, decentralizált hálózat, amely nem igényel közvetítőket, és matematikailag garantálja a szűkösséget. Jack szerint a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy újfajta társadalmi és gazdasági rend alapja is lehet. Az internet és a Bitcoin képviseli azokat az értékeket, amelyek egykor Amerikát naggyá tették: szabadság, egyenlő lehetőségek, szabad piacok. Jack úgy véli, hogy a jövő harca nem az Egyesült Államok és Kína között zajlik, hanem az internet és Kína között. Az internet, mint globális hálózat, képes milliárdokat bevonni, míg Kína egy zárt, autoriter rendszer, amely nem exportál ötleteket. A Bitcoin és az internet lehet az új "hegyen álló ház", amely a szabadság és a prosperitás szimbóluma. Jack egy másik fontos gondolatmenete, hogy az arany hosszú távon az emberi találékonyság és mérnöki munka ellen való fogadás. Az arany szűkössége attól függ, hogy az emberek nem találnak új lelőhelyeket vagy nem fejlesztenek ki új bányászati technológiákat. Ezzel szemben a Bitcoin matematikailag rögzített kínálata védelmet nyújt az emberi innovációval szemben, így hosszú távon jobb pénznek bizonyul. Jack szerint az aranyat választó Kína egy elavult, autoriter rendszert képvisel, míg a Bitcoin és az internet a szabadságot és a nyílt innovációt testesíti meg. A fiat rendszer összeomlása és a szabad piac ereje A fenti összefoglalót kiegészíti néhány további fontos gondolat, amely Jack podcastjának lényegét erősíti. Az egyik ilyen a fiat rendszer összeomlásának elkerülhetetlensége. Jack szerint az Egyesült Államok évtizedek óta "semmit sem csinált", csak pénzt nyomtatott és pénzügyi trükkökkel próbálta fenntartani a jólét látszatát. Ez a rendszer azonban most elérte határait, és a 37 ezer milliárd dolláros adósság terhe alatt összeomlik. Jack szerint a fiat pénz lényege, hogy lenullázza az emberek munkáját, idejét és energiáját, ami szerinte az egyik legnagyobb tiszteletlenség az emberiséggel szemben. A pénz az emberek hozzájárulásának absztrakt formája, és a fiat rendszer elértéktelenítése egyenlő az emberi erőfeszítések elértéktelenítésével. Egy másik fontos gondolat a szabad piac ereje, amelyet Jack a Bitcoin kapcsán hangsúlyoz. A Bitcoin egy olyan rendszer, amely a szabad piac elveire épül: nincs központi irányítás, nincs manipuláció, és a piac dönti el az értéket. Jack szerint a Bitcoin "önreferenciális" rendszere, például a bányászati nehézség automatikus szabályozása, biztosítja, hogy a hálózat bármilyen támadással vagy zavarral szemben ellenálló legyen. Például, ha Kína megpróbálná korlátozni a Bitcoin bányászatához szükséges chipeket, a hálózat alkalmazkodna, és a szabad piac másutt találná meg a szükséges kapacitást. Ez a rugalmasság és decentralizáció teszi a Bitcoint egyedülállóvá, és Jack szerint ez az, ami miatt a Bitcoin hosszú távon legyőzi az aranyat és a fiat rendszert. Strike és XXI fejlemények Az epizód végén Jack röviden kitér a Strike-ra, a saját cégére, amely Bitcoin-alapú pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. A Strike új termékeket vezet be, például bitcoin-alapú hitelfelvételi lehetőségeket New Yorkban, Texasban és Kaliforniában is, valamint egy hitelkártya-terméket, amely lehetővé teszi a Bitcoin alapú életmódot. A cég emellett fejleszt egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több különálló fiókot hozzanak létre családtagjaiknak vagy különböző célokra, például gyerekek számára történő megtakarításra. Ez a funkció különösen népszerű kérés a felhasználók körében, mert lehetővé teszi, hogy egyetlen platformon belül kezeljék különböző céljaikra szánt Bitcoin-állományukat. Jack a XXI nevű Bitcoin-cégéről is beszél, amely nem csupán egy Bitcoin-kincstár, hanem egy olyan vállalat, amely a Bitcoin ökoszisztéma vezető szereplőjévé szeretne válni. A cég jelenleg 43 514,12 BTC-t tart tartalékban, ami közel 5 milliárd dollár értékű. Jack hangsúlyozza, hogy a XXI nem tervez részvényeket eladni, és hosszú távú elkötelezettséggel bír a Bitcoin iránt. A cég célja, hogy a Bitcoin-expozíciót a tőkepiacokon keresztül biztosítsa, ötvözve a nagyvállalati megbízhatóságot a startupok növekedési potenciáljával. Záró gondolatok Jack Mallers podcastja egy szenvedélyes és részletes elemzés a jelenlegi globális gazdasági és geopolitikai helyzetről, amelyben a fiat valuták rendszere omladozik, a Bitcoin pedig egy új korszak előhírnöke. Kína dominanciája, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe-szabályozás, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany közötti verseny mind azt jelzik, hogy történelmi időkben élünk. Jack optimista a Bitcoin jövőjével kapcsolatban, és arra buzdít mindenkit, hogy maradjanak alázatosak, gyűjtsenek satokat, és legyenek részesei ennek a változásnak. Az epizód technikai nehézségei ellenére is inspiráló és gondolatébresztő, Jack pedig továbbra is elkötelezett abban, hogy hetente friss tartalommal jelentkezzen, és támogassa a Bitcoin adoptációt. https://www.youtube.com/live/Q3On66u6vAE

A Jack Mallers Show 87. epizódjában, amelynek címe Bitcoin: The Debasement Trade, vagyis az értékcsökkenési kereskedés, többek közt a Bitcoin péntek esti árfolyamzuhanásáról beszél, amely 120 000 dollárról 100 000 dollárra esett 12 óra leforgása alatt. Jack szerint a Bitcoin a globális likviditás füstjelzője, a piacok igazságmérőjeként működik, mivel a nap 24 órájában elérhető, szabad piac. Geopolitikai feszültségek és ritkaföldfémek A Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági konfliktus a ritkaföldfémek exportkorlátozása miatt eszkalálódott. Kína új szabályokat vezetett be, amelyek szerint minden olyan termék, amely kínai ritkaföldfémeket tartalmaz, Peking engedélyéhez kötött. Jack szerint ez a lépés a globális ellátási láncok feletti kínai dominanciát erősíti, és az USA számára komoly kihívást jelent, mivel az ország ipari termelése nagymértékben függ ezekről az anyagoktól. Az USA tarifaemeléseket fontolgat, de Jack szerint ez csak blöff, mert az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő tőkeáttétellel Kínával szemben. A pénzügyi rendszer átalakulása Jack úgy véli, hogy az 1971-es dolláralapú rendszer haldoklik, és a világ egy új, semleges tartalékvaluta-rendszer felé tart, amelynek élén a Bitcoin és az arany állhat. A dollár értékvesztése és az USA eladósodása miatt elengedhetetlen a pénznyomtatás, ami növeli a Bitcoin értékét, mivel az a legszűkösebb eszköz, amely nem inflálható. Jack hangsúlyozza, hogy a Bitcoin nem csupán egy értékcsökkenési kereskedés, hanem a globális pénzügyi rendszer megoldása. A mesterséges intelligencia hatása Jack szerint a mesterséges intelligencia deflációs erő, mivel csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jelentős munkahelyvesztést okoz a fehérgalléros szektorban. Ez a vagyoni egyenlőtlenségeket növeli, és az USA a munkanélküliség miatt is kénytelen lesz pénzt nyomtatni, például egy lehetséges alapjövedelem (UBI) finanszírozására. Az MI-boom jelenleg adósságalapú finanszírozással működik, ami további gazdasági instabilitást hozhat. A Strike működése a piaci zűrzavarban Jack büszkén számol be arról, hogy a Strike, az általa vezetett Bitcoin-alapú pénzügyi platform, a piaci zűr alatt is stabilan működött, ellentétben más nagy platformokkal, például a Coinbase-zel vagy a Krakennel, amelyek leálltak. A Strike nem hajtott végre likvidálásokat vagy marginhívásokat, mivel ügyfeleik túlnyomórészt alacsony tőkeáttétellel, 50%-os LTV (loan-to-value, hitel/érték arány) mellett vesznek fel kölcsönöket, bár Jack megemlíti, hogy az átlagos hitel/érték arány a gyakorlatban közelebb van a 40%-hoz, mert az ügyfelek gyakran túl biztosítják a kölcsönöket. A platform a volatilis időszakban is online maradt, bár a vételi és eladási árak közötti spread időnként kiszélesedett a likviditási problémák miatt. Személyes gondolatok és üzenetek Jack hangsúlyozza a "maradj szerény, gyűjtsd a satokat" filozófiát, és arra biztatja hallgatóit, hogy ne dőljenek be a shitcoinok vagy más spekulatív eszközök csábításának. Személyes anekdotaként megemlíti, hogy a Chase Bank kitiltotta őt a szolgáltatásaiból, valószínűleg azért, mert nyilvánosan kritizálta Jamie Dimont, a bank vezérigazgatóját, aki korábban a Bitcoint a bűnözők pénzeként jellemezte. Összegzés Jack szerint a világ egy monetáris rendszerváltás küszöbén áll, ahol a Bitcoin és az arany semleges tartalékeszközökké válnak. A geopolitikai feszültségek, az MI által okozott gazdasági változások és az USA pénzügyi politikája mind azt mutatják, hogy a dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és a Bitcoin értéke jelentősen emelkedhet. Jack 250 000 és 1 millió dollár közötti árfolyamot jósol a Bitcoinra 2026-ra, a globális likviditás és a pénznyomtatás függvényében. A Strike platform stabil működése és ügyfélbarát hozzáállása a piaci zűrzavarban megerősíti Jack hitét a Bitcoin jövőjében. Az epizód optimista hangvételű, nyers és közvetlen, hangsúlyozva az egyéni felelősséget és a Bitcoinba való befektetés fontosságát. https://www.youtube.com/live/AJjfEL773Fg

"Ma töltöm be a 41-et, de nem érzek késztetést az ünneplésre. Nemzedékünknek fogy az ideje, hogy megóvja azt a szabad internetet, amelyet apáink álmodtak meg és építettek fel számunkra. Ami egykor az információ szabad áramlásának szentélye volt, most a totális kontroll fegyverévé torzul. A hajdan szabad országok disztópikus intézkedéseket vezetnek be: digitális személyazonosságot erőltetnek (Egyesült Királyság), online korkontrollt írnak elő (Ausztrália), és privát üzeneteink tömeges átvizsgálására készülnek (EU). Németország üldözőbe veszi azokat, akik az interneten merészelik bírálni a hatóságokat. Az Egyesült Királyság ezreket zár börtönbe egy-egy tweet miatt. Franciaország büntetőeljárást indít azok ellen a technológiai vezetők ellen, akik a szabadság és a magánélet védelméért küzdenek. Egy sötét, elnyomó világ közeleg rohamos léptekkel – miközben mi álmunkban szendergünk. Nemzedékünk azzal a szégyennel vonulhat be a történelembe, mint az utolsó, amely még ismerte a szabadságot – és tétlenül nézte, ahogy elorozzák tőle. Hazugságot etettek velünk. Azt sulykolták belénk, hogy generációnk legfőbb küldetése lerombolni mindazt, amit elődeink ránk hagytak: a hagyományt, a magánéletet, a szuverenitást, a szabad piacot és a szólásszabadságot. Őseink örökségének elárulásával az önpusztítás ösvényére léptünk – erkölcsileg, szellemileg, gazdaságilag, és végső soron biológiailag is. Nem, ma nem ünnepelek. Az időm vészesen fogy. A MI időnk vészesen fogy." *** I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers. What was once the promise of the free exchange of information is being turned into the ultimate tool of control. Once-free countries are introducing dystopian measures such as digital IDs (UK), online age checks (Australia), and mass scanning of private messages (EU). Germany is persecuting anyone who dares to criticize officials on the Internet. The UK is imprisoning thousands for their tweets. France is criminally investigating tech leaders who defend freedom and privacy. A dark, dystopian world is approaching fast — while we’re asleep. Our generation risks going down in history as the last one that had freedoms — and allowed them to be taken away. We’ve been fed a lie. We’ve been made to believe that the greatest fight of our generation is to destroy everything our forefathers left us: tradition, privacy, sovereignty, the free market, and free speech. By betraying the legacy of our ancestors, we’ve set ourselves on a path toward self-destruction — moral, intellectual, economic, and ultimately biological. So no, I’m not going to celebrate today. I’m running out of time. WE are running out of time. Pavel Durov -

X (formerly Twitter)

Pavel Durov (@durov) on X

I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers...

Mik azok a stabilcoinok? A stabilcoinok olyan digitális tokenek, amelyek az amerikai dollár helyettesítőjeként működnek, értékük általában 1:1 arányban van rögzítve az amerikai dollárhoz. Gyakran amerikai kincstárjegyekkel vannak alátámasztva, például a Tether esetében, amely 142 milliárd dollár értékű kincstárjegyekkel van fedezve. A kriptokereskedők (trader) ezekkel a stabilcoinokkal „parkolnak”, amikor például másik tőzsdére szeretnék átvinni a pénzüket, vagy más befektetést terveznek. Korlátlan létrehozás és inflációs hatás Keiser szerint semmi sem akadályozza meg, hogy magáncégek, önkormányzatok vagy más szervezetek végtelen számú stabilcoint hozzanak létre. Ez inflációs hatású, mert ezek a tokenek lényegében új dollárokat hoznak létre, ami csökkenti az amerikai dollár vásárlóerejét. A stabilcoinokat a hagyományos amerikai dollárhoz hasonlítja, amelyet szintén „a semmiből nyomtatnak”, és úgy véli, hogy ezek a tokenek „levegő által támogatott levegő”, vagyis nem áll mögöttük valós érték. Keiser szerint a stabilcoinok csak időhúzásra szolgálnak, meghosszabbítva egy elavult pénzügyi rendszer, különösen az amerikai dollár agóniáját. Piaci szerep és globális hatás A stabilcoinokat főként olyan országokban használják, ahol nincs hozzáférés hagyományos banki szolgáltatásokhoz vagy amerikai dollárhoz, például Dél-Amerikában vagy Közép-Amerikában, illetve ahol a helyi fiat valuták drasztikusan értéktelenednek. Ezekben a régiókban a stabilcoinok lehetővé teszik, hogy az emberek dolláralapú tranzakciókat végezzenek egy mobilalkalmazáson keresztül. Az amerikai kormány támogatja a stabilcoinok terjedését, mert ezek növelik az amerikai kincstárjegyek iránti keresletet, ami segít finanszírozni az USA 35-37 trillió dolláros államadósságát. Keiser szerint ez azonban csak átmeneti időhúzás, és nem oldja meg a dollár mélyebb problémáit. Problémák és kritikák Keiser úgy látja, hogy a stabilcoinok nem szolgálnak valódi gyakorlati célt, csak „zajt” keltenek a piacon, és hozzájárulnak az inflációhoz. Szerinte a stabilcoinok csak arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák az amerikai dollár elkerülhetetlen bukását, mintha egy haldokló valuta utolsó lélegzetvételét támogatnák. Hosszú távon a stabilcoinok nem képesek versenyezni a Bitcoinnal, amely decentralizált, cenzúrázhatatlan és valódi értéket képvisel. S a Bitcoin végül globális tartalékvalutává válik, elérve akár az 1-2 millió dolláros árfolyamot. Példák és piaci méret Keiser kiemeli a Tether-t, amelynek piaci értéke mára 142 milliárd dollárra nőtt, és a USDC-t, mint a legnagyobb stabilcoinokat. A Tether 2012-ben indult, akkor még csak néhány millió dollárnyi értéket képviselt, ma viszont óriási piaci szereplő. Ezek a stabilcoinok a globális piacokon dollárhelyettesítőként működnek, különösen olyan helyeken, ahol a helyi valuták instabilak vagy gyorsan értéktelenednek. Stabilcoinok és digitális jegybankpénzek összehasonlítása A stabilcoinokat megkülönbözteti a digitális jegybankpénzektől (CBDC). Míg a stabilcoinokat magáncégek bocsátják ki, és kevésbé szigorúan szabályozottak, a digitális jegybankpénzeket központi bankok bocsátják ki és kontrollálják, és céljuk a tranzakciók teljes körű megfigyelése. Példaként említhető a kínai digitális jüan vagy a készülő digitális euró, amelyeket a központi hatóságok szoros felügyelet alatt tartanak. Keiser szerint a digitális jegybankpénzek lehetőséget adnak társadalmi kreditrendszerek bevezetésére, és olyan rendszert jelöl, ahol a tranzakciókat cenzúrázhatják, és az egyének viselkedését pontozással értékelik (mint például Kínában). A stabilcoinok szintén centralizáltak, de kevésbé autoriterek, és jelenleg főként a globális délen, banki hozzáférés nélküli területeken nyújtanak gyakorlati megoldást. Tanulási folyamat és hibák Keiser szerint a kriptopiac újoncai, például Donald Trump, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy stabilcoinokba vagy más altcoinokba fektetnek a Bitcoin helyett. Trump saját coinja, amely 80-90%-ot zuhant, jó példa erre. Keiser úgy véli, hogy ez a tanulási folyamat része, és az embereknek meg kell tapasztalniuk a hibáikat, hogy felismerjék a Bitcoin valódi értékét. A stabilcoinok csupán átmeneti figyelemelterelést jelentenek, és nem állják meg a helyüket a Bitcoinnal szemben. Jövőbeli kilátások A stabilcoinok nem tudják megállítani a Bitcoin térnyerését. Más országok, például Oroszország vagy Kína, aranyfedezetű stabilcoinokkal próbálhatnak ellenlépést tenni, ami geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A Bitcoin azonban, mint cenzúrázhatatlan és decentralizált eszköz, az egyetlen megoldás a jelenlegi pénzügyi rendszer problémáira. A stabilcoinok és a dollár időhúzása ellenére a Bitcoin végül kétségtelenül domináns globális valutává válik.