A bitcoin világában egy csendes, de jelentős versengés zajlik, amely a stablecoinok körül forog. Ezek a dollárhoz vagy más eszközhöz kötött digitális pénzek hidat képeznek a hagyományos pénzügyi rendszerek és a decentralizált jövő között. A két legnagyobb szereplő, a Circle által kibocsátott USDC és a Tether által kínált USDT eltérő utakon jár, és mögöttük különböző táborok sorakoznak fel: a szabályozott pénzügyi elit és a bitcoin forradalmáért küzdő bitcoinerek. Ez a cikk a stablecoinok mögötti ideológiai és gazdasági harcot mutatja be, feltárva, mi hajtja a két oldalt, és milyen jövőt képzelnek el.
A szabályozás bajnoka: Circle és az USDC
A Circle, az USDC stablecoin mögött álló vállalat, a szabályozott pénzügyi világ zászlóvivője. Vezetője, Jeremy Allaire rendszeresen tűnik fel olyan fórumokon, mint az IMF éves találkozója, ahol globális pénzügyi vezetőkkel diskurál a pénzügyek jövőjéről. Nem véletlen, hogy a Circle-t a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF vagy a Világbank szívesen látja. Az USDC transzparens működése, havi auditokkal és a Deloitte által ellenőrzött tartalékokkal, megnyugtató a szabályozók számára. Allaire a washingtoni szenátus előtt is tanúskodik, és aktívan lobbizik olyan szabályozásokért, amelyek az USDC-t a globális fizetési rendszerek szerves részévé tehetik. Latin-Amerikában például a Nubankkal való együttműködés révén gyors és olcsó átutalásokat kínálnak, például nigériai számlákra mindössze két másodperc alatt. A Circle víziója egy olyan világ, ahol a stablecoinok a dollár globális dominanciáját erősítik, kiegészítve a digitális jegybankpénzeket (CBDC-ket), miközben a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban működnek.
A lázadók szövetségese: Tether és a bitcoinerek
Ezzel szemben a Tether, az USDT stablecoin mögött álló cég, a bitcoinereket, vagyis a bitcoin világ eredeti forradalmárait támogatja. Paolo Ardoino, a Tether vezetője, gyakran látható bitcoin konferenciákon, ahol olyan ikonokkal lép fel, mint Jack Mallers, a Strike alapítója, vagy Samson Mow, a JAN3 vezetője. A Tether hatalmas bitcoin-tartalékot épít, több mint százezer BTC-vel, és olyan országokban fektet be, mint Salvador vagy Uruguay, ahol a bitcoin bányászatot támogatja. Ardoino nyíltan hirdeti, hogy a Tether a bitcoin szellemiségével született, és a stablecoint a decentralizált világ hídjaként látja. Az USDT népszerűsége a fejlődő piacokon, például Afrikában vagy Latin-Amerikában, ahol a helyi valuták instabilak, különösen erős. A bitcoinerek számára a Tether nem csupán egy tranzakciós eszköz, hanem egy trójai faló, amely a fiat rendszerekből a bitcoin alapú, decentralizált jövőbe vezet.
A versengés gyökerei
A stablecoinok körüli harc nem csak piaci részesedésről szól, hanem mélyebb ideológiai törésvonalakról. A Circle és az USDC a szabályozott, banki szintű pénzügyi rendszerek kiterjesztését képviseli. Céljuk, hogy a dollár globális hegemóniáját blockchain technológiával erősítsék, miközben a szabályozók bizalmát élvezik. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek a decentralizáció eszméjét követik, ahol a bitcoin a végső értékőrző, a „digitális arany”. Az USDT-t a bitcoinerek azért favorizálják, mert lehetővé teszi a gyors átváltást a fiat és a bitcoin között anélkül, hogy a hagyományos bankrendszerhez kellene igazodni. A két tábor eltérő filozófiája feszültséget szít: a bitcoinerek szemében az USDC a centralizált rendszerek trójai falova, amely elárulja a bitcoin eredeti szellemiségét, míg a Circle szerint a Tether átláthatatlansága és korábbi botrányai miatt kockázatos.
A tét: A pénzügyi jövő
A stablecoinok csatája valójában a pénzügyi rendszer jövőjéről szóló küzdelem része. A Circle az USDC-vel a határokon átnyúló fizetések és a globális pénzügyi integráció új korszakát szeretné elhozni, ahol a dollár továbbra is a világ tartalékvalutája marad, akár CBDC-k mellett. Az USDC-t használó vállalatok, mint a Visa vagy a Coinbase, már most a mainstream pénzügyi rendszerekbe illesztik a stablecoint. Ezzel szemben a Tether a bitcoinerek álmát támogatja: egy olyan világot, ahol a bitcoin nemcsak értékőrző, hanem globális fizetőeszköz is lehet. Ardoino víziója szerint a Tether az USDT-vel a Bitcoin forradalmának gerince, amely a fiat rendszerekből a Bitcoin globális, decentralizált jövőjébe vezető hidat biztosít, különösen olyan piacokon, ahol a helyi valuták megbízhatatlanok. Mindkét oldal a dollár jelenlegi dominanciáját használja fel, de eltérő célokkal: a Circle a központosított rendszerbe integrál, a Tether pedig a rendszer megdöntésére játszik és decentralizál.
Hová tart a csata?
A stablecoinok versengése nem ér véget a piaci részesedés elosztásával. A Circle az amerikai és európai szabályozók támogatásával, például a Trump-kormány bitcoin szabályozási terveivel vagy az EU e-money licenceivel, egyre erősebb pozíciót épít. Az USDC-t a DeFi szabályozott szegmensében és intézményi körökben preferálják (a DeFi decentralizált pénzügyek néven tetszeleg ugyan, miközben valójában nem decentralizált, mivel nem a Bitcoin az alapja, hanem ez egy kripto varázslat). Eközben a Tether az USDT-vel a bitcoin kereskedés és a fejlődő piacok királya marad, ahol a gyorsaság és a rugalmasság fontosabb, mint a szabályozói jóváhagyás. A Tether imázsát az FBI-val való együttműködéssel és bitcoin-befektetésekkel próbálja javítani, hogy eloszlassa a korábbi átláthatósági kételyeket. A két stablecoin mögött álló táborok eltérő utakat járnak, és bár mindkettő a bitcoin ökoszisztéma részeként létezik, céljaik merőben különböznek: a Circle a bitcoin szabályozott integrációját segíti elő, míg a Tether a bitcoin decentralizált forradalmát támogatja. A kérdés az, hogy a jövőben a szabályozott integráció vagy a decentralizált forradalom víziója győz-e, és hogy a dollár vagy a bitcoin kerül-e ki győztesen ebből a csendben zajló háborúból.
Mindkettő a bitcoin mainstream elfogadásáért küzd?
A Circle és az USDC elsősorban a dollár alapú pénzügyi rendszer blockchain-alapú kiterjesztésén dolgozik, ahol a bitcoin csak egy eszköz a sok közül, és a hangsúly a szabályozott integráción van, például CBDC-kkel együttműködve. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek valóban a bitcoin mainstream elfogadását célozzák, a stablecoint a bitcoin ökoszisztéma támogatására használva, például bányászati beruházásokkal vagy a fejlődő piacokon való terjeszkedéssel. A Tether a bitcoin forradalmát szolgálja, míg a Circle a bitcoin szabályozott elfogadását segíti, de nem feltétlenül annak dominanciáját. Ez a különbség a két tábor közötti alapvető feszültség forrása.
"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása.
Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne.
A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem.
Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés.
A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel.
Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.
A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében:
„Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.”
A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad.
Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként?