"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása.
Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne.
A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem.
Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés.
A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel.
Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.
X (formerly Twitter)
Signal (@signalapp) on X
We are alarmed by reports that Germany is on the verge of a catastrophic about-face, reversing its longstanding and principled opposition to the EU...
A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében:
„Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.”
A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad.
Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként?
