Michael Saylor a „BTC in DC” konferencián tartott "A Bitcoin és a kriptoipar múltja, jelene és jövője" előadásában a Bitcoin és a kriptoipar történetéről, jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. A „BTC in DC” egy washingtoni rendezvény, amely a Bitcoin és a kriptoeszközök gazdasági, technológiai és szabályozási hatásait tárgyalja, vezető szakértők, befektetők és döntéshozók részvételével. Saylor közönsége elsősorban kriptobefektetők, üzleti vezetők, pénzügyi szakemberek és a digitális gazdaság iránt érdeklődő innovátorok voltak, akiket arra inspirált, hogy felismerjék a Bitcoin mint digitális tőke és a kriptoipar forradalmi potenciálját. Beszéde a globális gazdaság átalakulását hangsúlyozta, különös tekintettel a Bitcoin szerepére mint a jövő digitális tőkealapjára.
A kriptoipar alapelvei: Globális tulajdonjog és cenzúrázhatatlanság
Saylor szerint a kriptoipar alapja az abszolút tulajdonjog és a globális, cenzúrázatlan vagyontranszfer gondolata. A 20. században a vagyontárgyak – például ingatlanok, műkincsek vagy pénzügyi eszközök – helyi vagy feltételes jogokkal bírtak, és gyakran egy erősebb hatalom kénye-kedvére voltak kitéve. Egy aranyrúd szállítása például szigorú korlátozásokba ütközhet, ami korlátozza a tulajdonos szabadságát. A kriptoipar ezzel szemben olyan digitális vagyont ígért, amelyet senki nem vehet el, és amely szabadon mozgatható a világ bármely pontján. Ez a gondolat a Bitcoinban öltött testet, amely egy globális, decentralizált eszközként lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol birtokolhassa és kezelhesse vagyonát anélkül, hogy külső beavatkozástól kellene tartania.
Ez az üzenet a szabadság és az egyéni felhatalmazás eszméjét helyezi előtérbe. Saylor példája szerint egy arkansasi Bitcoin-tulajdonos, aki elássa hardveres tárcáját, harminc év múlva gazdagabb lehet, mert a világ más részein – például Pekingben, Szingapúrban vagy Londonban – vállalkozók a Bitcoin értékét növelik. Ez a globális gazdaság ereje, amely először teszi lehetővé, hogy az egyén vagyona mások innovációitól függetlenül is gyarapodjon.
A kriptoipar korai kihívásai: Innováció és káosz
A kriptoipar kezdeti évei (2009–2020) tele voltak izgalmas ötletekkel, de hiányzott belőlük a legitimitás és az intézményi támogatás. Saylor kiemeli, hogy a stabilcoinok (például a dollárhoz kötött digitális valuták), a tokenizált márkák (például NFT-k, mint a CryptoKitties), valamint a valós eszközök tokenizálása mind forradalmi ötletek voltak. Azonban ezek az innovációk gyakran instabilak voltak: néhány stabilcoin, mint a Terra Luna, összeomlott, és a szabályozatlan környezet miatt a piacot „vadnyugatként” jellemezték. A túlzott, akár 4000%-os tőkeáttétel és a felelőtlen kockázatkezelés sok projekt bukását okozta.
Saylor szerint a kriptoiparnak hiányzott a „felnőtt felügyelet”: nem voltak bankok, biztosítótársaságok, sem tőkeerős vállalatok, amelyek stabil alapot adtak volna. Amikor a MicroStrategy 2020-ban 250 millió dollár értékben vásárolt Bitcoint, ez volt az első jelentős vállalati befektetés a kriptopiacon, ami új fejezetet nyitott. Az üzenet itt az, hogy az innováció önmagában nem elég: a stabilitás és a szabályozási keretek nélkül a kriptoipar nem tudta kiaknázni teljes potenciálját.
A fordulópont: Intézményi elfogadás 2024-ben
A beszéd egyik kulcsüzenete, hogy 2024 novembere, az úgynevezett „vörös hullám” (az amerikai politikai változásokra utalva) fordulópontot jelentett a kriptoipar számára. Az előző adminisztráció idején a szabályozók többsége ellenséges vagy szkeptikus volt a kriptoeszközökkel szemben, különösen a Bitcoinon kívül eső ötletekkel (például tokenizált értékpapírok vagy valuták). A Bitcoin ETF-ek jóváhagyása tíz évet vett igénybe, és még akkor is korlátozásokkal indultak, például az opciós piacok hiányával.
2024 után azonban a szabályozók, köztük az USA pénzügyminisztériuma, az SEC és más hatóságok támogatóbbá váltak. Ez lehetővé tette, hogy vállalatok, hírességek, sőt kormányzati szereplők is bekapcsolódjanak a kriptogazdaságba. Saylor szerint ez az intézményi elfogadás az, ami a kriptoipart egy legitim digitális eszközgazdasággá alakítja. Az üzenet világos: a szabályozási akadályok lebontása és a tőke beáramlása új korszakot nyit, ahol a kriptoeszközök a mainstream gazdaság részévé válnak.
A Bitcoin mint digitális tőke
Saylor szerint a Bitcoin a kriptogazdaság digitális tőkealapjaként emelkedik ki, amelyet a proof-of-work technológia és a fizikai energia biztosít. Ez a technológia a legrobusztusabb és legkevésbé sérülékeny módja egy globális, szűkös eszköz létrehozásának. A Bitcoin killer alkalmazása a digitális hitel kibocsátása: ahelyett, hogy aranyra vagy más hagyományos eszközre alapoznának hitelt, a vállalatok most Bitcoinra építhetnek. Ez a hitelrendszer versenyezhet az ingatlanokkal, műkincsekkel, kötvényekkel és más vagyontárgyakkal, és akár százbillió dolláros piacot is teremthet.
Saylor példaként hozza fel saját cégét, a Strategyt (korábban MicroStrategy), amely a Stride nevű termékével 12,6%-os adóhalasztott hozamot kínál, szemben a hagyományos banki számlák 0,5–4%-os kamatával. Ez a példa azt mutatja, hogy a Bitcoin-alapú hitelrendszerek nemcsak jövedelmezőbbek, hanem a globális vagyonkezelést is forradalmasíthatják, különösen a jelenlegi, alacsony hozamú banki rendszerekhez képest.
A tokenizáció jövője: Új üzleti modellek
A beszéd másik fontos üzenete, hogy a tokenizáció – vagyis a valós eszközök, márkák, szolgáltatások vagy tagságok digitális tokenekké alakítása – a gazdaság jövőjét jelenti. Saylor szerint az Ethereum, a Solana és a Binance Smart Chain olyan okosszerződéses hálózatok, amelyek lehetővé teszik értékpapírok, valuták, sőt hírességekhez vagy vállalatokhoz kötött tokenek létrehozását. Például egy híresség, mint Katy Perry, tokenizálhatja koncertjeinek első sorát, egy étterem pedig tagsági rendszert kínálhat tokenek formájában.
A korábbi akadályok – például a szabályozási ellenszél – miatt ezek az ötletek nem valósultak meg teljes mértékben. Most azonban, hogy a szabályozók támogatóbbak, a vállalatok és hírességek legitim tokeneket bocsáthatnak ki, amelyek valódi értéket képviselnek. Ez lehetővé teszi új üzleti modellek létrehozását, például kisvállalkozások számára a gyors tőkebevonást vagy egyedi digitális termékek és szolgáltatások kínálását. Saylor szerint a tokenizált gazdaság kulcsalkalmazása az innováció, a hatékonyság és a pénz fénysebességű mozgatása.
Technológia és innováció: A változás motorja
Saylor személyes történetén keresztül hangsúlyozza, hogy a technológia, nem pedig a kemény munka vagy a jó szándék, a valódi változás kulcsa. Harminc év alatt egyetlen egymilliárd dolláros ötletet valósított meg (a Strategy üzleti intelligencia szoftvere), de a Bitcoin és a kriptoeszközök felfedezése után egymást követték az új ötletek: a Bitcoin vállalati mérlegbe vétele, konvertibilis kötvények, digitális részvénykibocsátás és a Stride termék. Ezek az ötletek nem az ő zsenialitásán, hanem a technológia – különösen a digitális tőke és a mesterséges intelligencia – erején alapultak.
Az üzenet az, hogy a digitális intelligencia és tőke elfogadása gyors és okos megoldásokat kínál, míg elutasításuk szegénységet és gyengeséget eredményez. Saylor arra biztat, hogy ne hagyjuk, hogy a félelem vagy szkepticizmus elhomályosítsa a technológia nyújtotta lehetőségeket.
A jövő víziója: Egy új gazdaság hajnala
Saylor szerint a digitális eszközgazdaság most lépett az intézményi elfogadás első évébe, amit az elektromosság bevezetéséhez hasonlít. Ez egy új korszak kezdete, ahol a lehetőségek szinte korlátlanok. A hagyományos gazdaság drága és lassú, míg a digitális gazdaság gyors, hatékony és globális. Az elkövetkező években a vállalatok, hírességek és kisvállalkozások tokenizált termékekkel és szolgáltatásokkal új piacokat teremthetnek, miközben a Bitcoin mint digitális tőke stabil alapot biztosít.
Azok, akik elutasítják a digitális eszközöket vagy a mesterséges intelligenciát, lemaradnak, és vagyonuk, hatalmuk átkerül azokhoz, akik mernek innoválni. Saylor optimista üzenete, hogy a technológia és a kreativitás összefonódása nyolcmilliárd ember és négyszázmillió vállalkozás számára nyit új utakat a gazdasági felhatalmazás felé.
Összegzés
Michael Saylor beszéde egy inspiráló vízió a Bitcoin és a kriptoipar jövőjéről, amely a globális tulajdonjog, a technológiai innováció és az intézményi elfogadás hármas pillérein nyugszik. A Bitcoin mint digitális tőke a gazdaság alapjává válhat, míg a tokenizáció új üzleti modelleket és lehetőségeket teremt. A szabályozási akadályok lebontása és a technológia erejének elfogadása lehetővé teszi, hogy a 21. század gazdasága gyorsabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen, mint valaha. Saylor arra hív, hogy ne féljünk az új ötletektől, hanem használjuk ki a digitális forradalom adta lehetőségeket.
A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében:
„Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.”
A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad.
Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként?