„The Moral Case for Bitcoin: How Bitcoin ENDS the WAR MACHINE” címmel Adam Livingston youtube videójában a Bitcoin erkölcsi jelentőségét és annak a hadigépezetre gyakorolt hatását tárgyalja. Az alaptéma, hogy a fiat pénz, amely könnyen manipulálható, lehetővé teszi a háborúk finanszírozását, míg a Bitcoin, mint fix kínálatú és átlátható valuta, megnehezíti a konfliktusok finanszírozását, ezáltal csökkentve a háborúk valószínűségét. Példákon keresztül mutatja be a fiat pénz és a háborúk kapcsolatát, és érvel amellett, hogy a Bitcoin egy olyan monetáris rendszer, amely békésebb világot teremt. A fiat pénz és a háborúk kapcsolata A videó alapvetése, hogy a monetáris hatalom politikai hatalmat jelent. Amikor egy kormány könnyen teremthet pénzt, például nyomtatással, akkor olyan erőforrásokhoz jut, amelyekkel háborúkat is finanszírozhat anélkül, hogy közvetlen adókivetéssel a polgárok jóváhagyását kérné. Ez a „csendes partner” a modern háborúkban, hiszen a fiat pénz lehetővé teszi a konfliktusok finanszírozását anélkül, hogy a költségek azonnal láthatóvá válnának. Livingston szerint a történelem során a pénz leértékelése (infláció) és a háborúk szorosan összekapcsolódtak, amit példák sora támaszt alá. Történelmi példák a pénzromlás és háborúk összefüggésére Livingston számos történelmi esetet hoz fel, hogy alátámassza állítását. Az ókori Rómában a denarius ezüsttartalma a 3. században drasztikusan csökkent, ami hiperinflációhoz és polgárháborúkhoz vezetett. A kínai Szung-dinasztia idején a papírpénz tömeges nyomtatása hadi kiadásokat finanszírozott, de végül gazdasági összeomláshoz és mongol invázióhoz vezetett. Az első világháborúban a nagyhatalmak felfüggesztették az aranykonvertibilitást, ami lehetővé tette a példátlan méretű pénznyomtatást, és 40 millió áldozattal járó konfliktust eredményezett. Az 1971-es Nixon-döntés, amely megszüntette a dollár aranyhoz kötöttségét, szintén állandó háborús gazdaságot teremtett, mivel a pénzteremtés korlátlanná vált. Az arany és a Bitcoin szerepe Az arany korábban korlátot szabott a háborús finanszírozásnak, mivel a hadviseléshez fizikai aranyra volt szükség, ami átláthatóbbá tette a költségeket. Azonban az arany nehezen szállítható, nehezen osztható, nem utolsó sorban pedig centralizált és elkobozható, amit a kormányok már számtalanszor ki is használtak. A Bitcoin ezzel szemben fix, 21 milliós kínálattal rendelkezik, átlátható nyílt főkönyvvel és önálló tárolási lehetőséggel, ami megnehezíti a pénz leértékelését és a háborús kiadások titkolását. Ha a kormányok nem tudnák pénznyomtatással és inflációval finanszírozni a háborúkat, akkor kénytelenek lennének nyíltan adót emelni, ami politikai kockázatot jelentene (népszerűség csökkenés), ezáltal csökkentené a konfliktusok valószínűségét. A Bitcoin erkölcsi jelentősége A Bitcoin nem csupán pénzügyi újítás, hanem egy „erkölcsi tűzfal”, amely megvédi a társadalmat a háborús finanszírozás következményeitől. A videó szerint a Bitcoin olyan monetáris rendszert kínál, ahol a háborúk költségei láthatóvá válnak, és a politikusoknak elszámoltathatóbbá kell válniuk. Ez a rendszer alacsony időpreferenciát ösztönöz, vagyis a társadalmak a hosszú távú stabilitást és békét részesítik előnyben a rövid távú konfliktusokkal szemben. A Bitcoin így a béke olcsóbbá tételét szolgálja, míg a fiat pénz a háborúkat teszi olcsóbbá. Cselekvési lépések Livingston négy gyakorlati lépést javasol a változás érdekében. Először is, terjeszteni kell a fiat pénz és a háborúk kapcsolatáról szóló ismereteket. Másodszor, az embereknek saját Bitcoin-tárolásra kell áttérniük, hogy elkerüljék az infláció hatásait. Harmadszor, követelni kell a fiskális átláthatóságot a vezetőktől, hogy a háborús kiadások nyíltan legyenek finanszírozva. Végül, támogatni kell a Bitcoin-alapú infrastruktúrát, például fizetési rendszereket és vállalkozásokat, amelyek nehéz munkával előállítható ún. kemény pénzt használnak. Ezek a lépések együttesen csökkenthetik a háborús gépezet működését. Összegzés A videó erőteljes érvet hoz fel amellett, hogy a fiat pénz rendszere lehetővé teszi a háborúk gátlástalan finanszírozását a fedezetlen pénzkibocsátáshoz kötődő infláció rejtett adóján keresztül, míg a Bitcoin ezt a lehetőséget egyszer és mindekorra megszünteti. A történelmi példák – Róma, a Szung-dinasztia, az első világháború és az 1971-es aranyablak bezárása – mind azt mutatják, hogy a pénzromlás háborúkhoz és társadalmi instabilitáshoz vezet. A Bitcoin fix kínálata, átláthatósága és decentralizált természete új monetáris rendszert kínál, amely a békét és az elszámoltathatóságot helyezi előtérbe. Livingston arra ösztönzi a nézőket, hogy aktívan támogassák a Bitcoin adoptációját, hogy mi együtt egy igazságosabb és békésebb világot teremtsünk.

Zsiday Viktor befektetési szakértő "Fiskális végjáték: globális hozamgörbe-rögzítés?" címmel tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésén. A fiat pénz és a korlátlan pénznyomtatás korszaka Zsidai Viktor előadásában kiemelte, hogy a fiat pénz rendszere, amely a Bretton Woods-i megállapodás 1970-es években bekövetkezett megszűnésével teljesedett ki, lehetővé tette a korlátlan pénznyomtatást. Ez a rendszer az államok számára szinte határtalan lehetőséget biztosít a hitelfelvételre és a pénzteremtésre, mivel a modern jegybankok szabadon finanszírozhatják a költségvetési hiányokat. A tömegdemokráciák politikai nyomása, amely a választók jóléti és gazdasági igényeinek kielégítését helyezi előtérbe, különösen válságok idején, tovább fokozza ezt a folyamatot. Az eredmény az államadósságok folyamatos növekedése, amely már békeidőben is jelentős méreteket ölt, eltérően a korábbi évszázadok ciklikus adósságdinamikájától, amikor az adósságok főként háborúk idején halmozódtak fel. Hozamgörbe-kontroll és az államadósság elinflálása Az előadó szerint a globális államadósságok fenntarthatatlan szintje elkerülhetetlenné teszi a pénzügyi elnyomás eszközeinek alkalmazását, amelynek kulcsfontosságú eleme a hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC). Ez a jegybanki stratégia a kötvényhozamok mesterségesen alacsony szinten tartását jelenti, lehetővé téve az államok számára, hogy olcsón finanszírozzák adósságaikat. Zsidai példaként hozta fel Japánt, ahol a jegybank az államadósság jelentős részét visszavásárolta, gyakorlatilag "eltüntetve" azt a piacról. Ez a megközelítés az adósságok reálértékének elinflálását célozza, vagyis az infláció mesterséges növelésével csökkenti az adósságterhet. Történelmi példaként az Egyesült Államok II. világháború alatti gyakorlata szolgált, ahol hasonló eszközökkel kezelték az adósságválságot. A modern korban Görögország és Izland tőkemozgás-korlátozásai is sikeresen alkalmazták ezt a stratégiát, bár a globális tőkepiacok szabad mozgása ma már nehezebbé teszi az ilyen intézkedések végrehajtását. Várható következmények A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása azonban jelentős gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár. Zsidai szerint az infláció mesterséges gerjesztése az eszközárak, például a lakásárak drasztikus emelkedéséhez vezethet, ami tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel az eszközökkel nem rendelkező rétegek számára a megélhetési költségek nőnek, míg a vagyonosabbak profitálnak az áremelkedésből. Emellett a jegybanki beavatkozások alááshatják a tőkepiacok bizalmát, ami nemlineáris gazdasági folyamatokat indíthat el. Erre példa az Egyesült Királyság 2022-es "minibudget" válsága, amikor a piacok gyors reakciója destabilizálta a gazdaságot. Az előadó pesszimista kilátásokat vázolt fel: a következő évtizedben egy globális fiskális válság valószínű, amelyet a jegybankok a hozamgörbe-kontroll és az infláció eszközeivel próbálnak majd kezelni. Ez azonban hosszú távon a gazdasági stabilitás gyengüléséhez, a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom csökkenéséhez és potenciálisan tartós inflációs nyomáshoz vezethet. A demográfiai kihívások, például az elöregedő társadalmak és a csökkenő adófizetői bázis, tovább súlyosbítják a helyzetet, mivel az adósságok finanszírozása egyre költségesebbé válik a kamatszintek emelkedésével párhuzamosan. Összegzés Zsidai Viktor előadása arra figyelmeztet, hogy a fiat pénz rendszere és a korlátlan pénznyomtatás lehetősége az államadósságok kezelhetetlenné válásához vezetett. A hozamgörbe-kontroll (Yield Curve Control - YCC) és az államadósságok elinflálása rövid távon megoldást nyújthat, de hosszú távon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, beleértve az infláció növekedését, az eszközárak elszabadulását és a piaci bizalom elvesztését. Az előadó szerint a jelenlegi gazdasági modell fenntarthatatlan, és a következő évtizedben elkerülhetetlenül szembe kell nézni ezekkel a kihívásokkal.