Az elmúlt öt évben mindenki érezte: az élet brutálisan megdrágult. A hivatalos adatok 30-40%-os drágulást mutatnak, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanebben az időben a globális államadósság átlépte a 110 ezer milliárd dollárt. Ez nem véletlen egybeesés – a kettő szorosan összefügg. A hivatalos infláció hazugsága A fogyasztói árindex (CPI) azt hivatott mérni, mennyivel drágult az életünk. A gond az, hogy több okból is súlyosan alulbecsüli a valóságot. Egyrészt csak a változás ütemét méri, nem a tényleges áremelkedést. Másrészt használnak úgynevezett hedonikus kiigazításokat. Ha pl. egy iPhone 20%-kal drágul, de 50%-kal jobb lett, akkor szerintük csak 10% a drágulás, mert jobb terméket kapsz. Ez persze sovány vigasz annak, aki már így sem tudja megvenni. A legdurvább pedig, hogy például az amerikai CPI mérési módszerét eddig 13 alkalommal változtatták meg – valamiért minden esetben úgy, hogy alacsonyabb inflációt mutasson. Ha a régi, 1980-as vagy 1990-es módszereket alkalmaznánk, bizony sokkal magasabb számokat látnánk. Hogyan jutottunk idáig? Míg a technológiai fejlődés miatti defláció hatására számos technológiai termék és szoftver ára folyamatosan csökken, addig a szolgáltatások – különösen az egészségügy, oktatás és lakhatás – ára az egekbe szökött, hiszen sokkal nehezebb új kórházakat és lakásokat építeni valamint képzett orvosokat találni, mint milliónyi telefont legyártani. A legtöbb pénz a gyakorlatban nem nyomtatással, hanem hitel teremtéssel jön létre. Minél alacsonyabbak a kamatok, annál több hitelt lehet felvenni. A 2008-as válság után a központi bankok nullára, sok helyen negatívba vitték a kamatokat. Ilyet korábban sosem láttunk. Mi ennek az eredménye? A kormányok rekordösszegeket költöttek, magánszemélyek kedvező hiteleket vettek fel és ingatlanokat valamint részvényeket vásároltak. Ezek azok a dolgok, melyek kínálata némileg korlátozott, mivel a lakások számát nem lehet egyik napról a másikra duplájára növelni. Így amikor dollár ezer milliárdok özönlöttek a gazdaságba, a befektetési eszközök ára az egekbe szökött. Mi ezzel a gond? Az új pénz mindig a kormányokhoz és a gazdagokhoz kerül először, akik még az eredeti árakon költekezhetnek belőle. Akik a pénznyomtatótól távolabb esnek, azok pedig már csak a megnövekedett árakkal találkoznak. Ez az úgynevezett Cantillon-hatás (bővebben: ). Az átlagember bére nem követte a pénzmennyiség növekedését, ezért a tömegek számára egyre elérhetetlenebb a lakás- vagy akár a részvényvásárlás. Az államadósság valósága Az USA 38 ezer milliárd dollárral tartozik, Kína 20 ezer milliárddal, Japán 10 ezer milliárddal. Japán GDP-jének 251%-át teszi ki az adóssága – relatíve ők vannak a legrosszabb helyzetben. Európa nagy országai – Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország – mind GDP-jük 110-145%-ával tartoznak. De kinek tartoznak? A kormányok állampapírokat bocsátanak ki, amelyeket befektetők vásárolnak meg, sok esetben maga a lakosság. A fejlett országok főleg saját állampolgáraik felé adósodtak el – nyugdíjalapoknak, bankoknak, biztosítóknak, saját jegybankjuknak. Az USA adósságának 75%-a hazai tulajdonban van. Ez sokkal biztonságosabb, mint a fejlődő országok helyzete, ahol az adósság nagy része külföldi kezekben van, ezáltal a tőke gyorsan menekülhet. A meglepő igazság: ezt az adósságot sosem fogják visszafizetni. És gyakorlatilag nem is kell visszafizetni. A lejáró adósságot mindig újabb adósságból fizetik vissza. Ez addig a pontig működik, amíg a befektetők bíznak a rendszerben. A valódi eszköz a törlesztésre: az infláció. Amikor az infláció magas, az adósság reálértéke csökken. Ezt hívják "puha csőd"-nek. Az USA a második világháború után így csökkentette GDP 106%-os adósságát 23%-ra 1974-re – nem spórolással, hanem inflációval és növekedéssel. Mikor omlik össze? Az adósság önmagában nem probléma. A probléma akkor kezdődik, amikor elvész a bizalom. Amikor a befektetők nem hiszik, hogy a kormány képes kezelni az adósságát, vagy hogy az infláció kontroll alatt van. 2022-ben Liz Truss brit miniszterelnök 45 milliárd fontos adócsökkentést jelentett be fedezet nélkül. Befektetői pánik tört ki, a font rekord mélységbe zuhant, a Bank of England kénytelen volt azonnal beavatkozni. Mindez napok alatt történt – egy fejlett, stabil gazdaságban. A veszélyes adósságspirál egyszerű: a kormány sokat költekezik, a jegybank pénzt nyomtat, az infláció felgyorsul, a jegybank kamatemelésre kényszerül, a magasabb kamatok miatt drágább az adósság, a kormány még többet költ. Végkimenetel: hiperinflációs összeomlás, mint a Weimari Németországban a '20-as években, Magyarországon 1946-ban (a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja), Zimbabwe-ben a 2000-es években vagy Venezuelában. Van kiút? A rossz hír: a pénzteremtés nem áll meg. Az adósságspirál miatt a kormányok kénytelenek folytatni a költekezést és a pénznyomtatást. A szolgáltatások – mint az egészségügy vagy az oktatás – drágák maradnak, mert a kínálatukat nehéz gyorsan növelni. A jó hír: a munkaerőhiány béremeléseket kényszeríthet ki. Japánban már most rekord béremeléseket látunk. Több pénz juthat az átlagemberhez mind adócsökkentések és támogatások, mind béremelések formájában. A termékek drágulása pedig azt jelenti: visszatér a gyártás, és vele együtt a minőségi munkahelyek nyugatra. Mit tehetünk egyénileg? Alapvetően két dolgot: egyrészt keményen dolgozni és fejlődni, másrészt pedig olyan eszközökbe fektetni, amelyek kínálata korlátozott. Vagyis olyan dolgokba, amelyek kínálata lassabban nő, mint a pénzmennyiség – így védve meg a megtakarításainkat az infláció ellen. Bitcoin: az alternatíva Itt jön a képbe a Bitcoin. Mindössze 21 millió létezhet valaha – ezt senki nem változtathatja meg, sem jegybankár, sem politikus. Nincs központi szereplő, aki manipulálhatná. Nem lehet "többet nyomtatni", amikor úgy döntenek a hatalmon lévők. Míg a hagyományos fiat rendszer centralizált, inflációs és átláthatatlan, addig a Bitcoin decentralizált, deflációs jellegű és teljesen átlátható. Nem csodaszer – ingadozik az árfolyama, komplex a kezelése –, de olyan eszköz, amelyet nem lehet elértékteleníteni pénznyomtatással. És az ingatlannal ellentétben már néhány ezer forintért is vásárolható belőle. Egy olyan világban, ahol a kormányok 110 ezer milliárd dollár adósságot halmoztak fel, és az egyetlen "megoldásuk" még több pénz nyomtatása, a Bitcoin menekülési útvonalat kínál azoknak, akik nem akarnak áldozatul esni a következő inflációs hullámnak. A bizalom játszmája A fiat pénzügyi rendszer egyetlen dologra épül: bizalomra. Még bízunk abban, hogy a pénzünk holnap is ér valamit. Még abban is bízunk, hogy a kormány vissza tudja fizetni az adósságát. És még abban is bízunk, hogy nem omlik össze ez a rendszer. De amikor a globális adósság a GDP 100%-át közelíti, a központi bankok egyetlen megoldása még több pénz nyomtatása, és az átlagember már nem tud önerőből lakást vásárolni vagy gyereket vállalni – akkor bizony a bizalom könnyen megrendülhet. Nem az a kérdés, hogy lesz-e válság, hanem hogy mikor lesz, és hogy felkészültél-e rá. A legjobb idő bitcoint venni tizenhat évvel ezelőtt volt. A második legjobb idő pedig most van. (Bitcoin vásárlásához a videóban elhangzottaktól eltérően a platformot ajánlom.)
Adam Livingston, a "Bitcoin varázsló" éles kritikát fogalmaz meg a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszerről, amelyet késői stádiumú civilizációként ír le. Az adósságalapú gazdaság A videó központi üzenete, hogy minden dollár valójában valaki (általában a kormány) be nem tartott ígérete. Az egész rendszer úgy működik, hogy folyamatosan új adósságot hoznak létre a régi adósság kifizetésére - ez egy végtelen ciklus. Senki sem tulajdonol semmit Az emberek egyre inkább nem birtokolnak semmit - a házat, az autót, a diplomát mind egy bank tulajdonolja. Egyre több minden bérelt, jelzáloggal terhelt vagy részletfizetéssel vásárolt. Egyre több ember több állásban dolgozik, mégis szűkölködik. A politikusok szerepe A politikusok nem problémamegoldók, hanem csak annyira halasztják el az összeomlást, amíg a következő választási ciklusig eljutnak. Rövid távon gondolkodnak, nem oldanak meg problémákat, csak késleltetik a fenntarthatatlan, egyre növekvő adósságon alapuló rendszer összeomlását. Fő céljuk, hogy minél több adósságot halmozzanak fel, aztán persze majd a másik pártot hibáztassák. A kormány is hitelekből működik, a bankok hitelezéssel “pénzt” teremtenek, egyre nagyobb hitelekből törlesztik a korábbi hiteleket. Azt a látszatot keltik, hogy ez így kell, hogy működjön, és a mi dolgunk, hogy ezt tovább működtessük. Eszünkbe ne jusson ebből kiutat keresni! Miközben szemmel láthatóan van kiút ebből a rendszerből, és ténylegesen, önként ki lehet lépni belőle. A Bitcoin mint valódi szabadság A Bitcoin rettegést kelt minden hatalmon lévőben. A Bitcoin az egyetlen dolog, amit senki sem tud elértékteleníteni, cenzúrázni vagy elkobozni. Nem kell hozzá banki engedély, hitelpontszám vagy űrlapok kitöltése. A szabályait nem módosíthatja senki kénye kedve szerint. Nem bizalomra épül, minden eleme ellenőrizhető. Igazi lehetőség a pénzügyi szabadságra. Önrendelkezés A Bitcoin birtoklásával az ember többé nem koldul aprópénzért, nem vár újabb segélyeket, és nem játszik a rendszer megtört szabályai szerint. Végre van valamink, amit nem tudnak elértékteleníteni, nem tudnak elkobozni, és nem tudnak új szabályozásokkal kontrollálni. A Bitcoin valódi szabadságot nyújt válogatás nélkül bárki számára. És a hatalmon lévők tudják ezt. Ezért akar téged minden hatalmi struktúra - a bankoktól a bürokratákig - összezavart, rémült és meggyőzött állapotban tartani arról, hogy ez túl kockázatos. Mert ha kellően sokan rájönnek, hogy el tudnak menni, az egész játékuk darabokra hullik. Az üzenet lényege Senki sem fog megmenteni. A rendszert pontosan úgy tervezték, hogy épp elég kényelmes legyen ahhoz, hogy ne lázadj, de elég szegény maradj ahhoz, hogy ne tudj könnyedén távozni. De van választásod: ki tudsz lépni, abbahagyhatod a játékukat. El tudod dönteni, hogy az időd, a pénzed, az életed többet ér, mint a végtelen szorongás és az állandó adósság. Ha úgy döntesz, a Bitcoin gyűjtögetése lehet a saját függetlenségi nyilatkozatod. Többet érdemelsz, mint hogy a bohóc, megélhetési politikusok által működtetett rendszer hörcsögkerekén futkározz egy életen át. Lépj ki, ébredj fel, és hagyd, hogy a fenntarthatatlan, adósság alapú rendszer nélküled rothadjon tovább!
Mi van, ha a gazdasági válságok oka nem a tőkehiány, hanem a rossz, manipulálható pénz? Az osztrák közgazdaságtan a gazdaságot az emberek egyéni döntései felől közelíti meg, és hisz abban, hogy a piac szabad működése a legjobb út a jóléthez. Elutasítja a bonyolult matematikai modelleket, ehelyett azt vallja, hogy az egyéni választások spontán rendet hoznak létre, ha az állam nem avatkozik be. Az egészséges pénz, azaz a stabil és értékálló valuta a kulcsa annak, hogy a gazdaság ne csússzon válságba az infláció vagy a rossz döntések miatt. * Az osztrák közgazdaságtan alapjai * A szabad piac ereje * Egészséges pénz és időpreferencia * A keynesi fordulat és hatása * Miért káros az állami beavatkozás? * A Cantillon-hatás: az igazságtalanság elve * A piac mint felfedezési folyamat * A tervgazdaság kudarca * Bitcoin: a szabad piac egészséges pénze * Összegzés
A fiskális dominancia: amikor a kormány kiszorítja a Fed függetlenségét Jack Mallers ebben az epizódjában a pénzügyi rendszer mélyebb problémáira összpontosít, különösen arra a jelenségre, amit fiskális dominanciának nevezünk. Ez akkor következik be, amikor az amerikai kormány finanszírozási igényei és a politikusok újraválasztási törekvései fontosabbá válnak, mint a Federal Reserve központi bank állítólagos függetlensége. Jack szerint ez rendkívül veszélyes helyzet, amit általában csak fejlődő országokban, például Argentínában látunk, nem pedig a világ tartalékvalutáját kibocsátó gazdaságban. A probléma gyökere a pénzügyi rendszer "csővezetékeiben" van, ahogy Jack fogalmaz. Két kulcsfontosságú mutatót magyaráz el: a SOFR-t (Secured Overnight Financing Rate), ami azt mutatja, mennyibe kerül készpénzt kölcsönvenni államkötvény fedezet mellett, és az IOB-t (Interest on Reserve Balances), ami a Fed-nél parkoltatott készpénz után járó kamat. Normális piaci körülmények között az IOB magasabb, mint a SOFR - ez biztosítja, hogy a bankoknak megérje a Fed-nél tartani a tartalékaikat ahelyett, hogy kölcsönadnák. De mostanra ez a helyzet megfordult. A likviditási válság jelei Amikor a SOFR meghaladja az IOB-t, az azt jelenti, hogy nincs elég készpénz a rendszerben az amerikai államadósság finanszírozásához. Jack egy grafikont mutat be, ami azt szemlélteti, hogy bár 2022-23-ban még egészséges volt a piac, 2024 végére a helyzet drámaian megromlott. Halloween éjszakáján a Fed Standing Repo Facility-jéből 50 milliárd dollárt kellett lehívni - ez 50 milliárd frissen nyomtatott valuta, amire a piac megmentéséhez volt szükség. De miért is nincs elég készpénz? Jack elmagyarázza, hogy Scott Bessent, az amerikai Pénzügyminisztérium vezetője (és előtte Janet Yellen) folyamatosan rövid lejáratú, 1-3 hónapos kincstárjegyeket bocsát ki. Miért? Mert senki sem akarja megvenni a 10 vagy 30 éves amerikai államkötvényeket - senki nem akar hosszú távú kapcsolatot egy 37 ezer milliárd dolláros adósságban álló kormánnyal. A rövid lejáratú papírokat azonban megveszik befektetők, például a Tether, mert 1-3 hónapos kockázat még elfogadható. A probléma az, hogy ez a stratégia elözönli a piacot kincstárjegyekkel, és kiszívja az összes likviditást a rendszerből. Nem 3D sakk, hanem rendszerhibák Jack eredetileg azt gyanította, hogy Trump és Bessent szándékosan játszik 3D sakkot: leállítják a kormányt, hogy likviditási válságot kényszerítsenek ki, és ezzel rákényszerítsék a Fed-et a pénznyomtatásra. Aztán azonban talált egy Twitter beszélgetést Luke Gromen (akit Jack minden idők legnagyobb makró szakértőjének tart) és John Kaminsky között, ami megvilágította: ez nem is szándékos manipuláció. Ez egyszerűen a rendszer működésének következménye - ha a kormány csak rövid távon tud finanszírozást találni, akkor matematikai szükségszerűség, hogy a Treasury folyószámlájának (TGA) egyenlege magasabb legyen. Luke Gromen azt a képet használja, hogy ez egyre inkább "futószalag-probléma" - egyre gyorsabban kell futni, hogy ugyanazon a helyen maradj. Ahogy minden évben újabb deficitek keletkeznek, és egyre többet finanszíroznak rövid távon, a TGA egyenlegének tovább kell nőnie. Jack következtetése világos: a pénzügyi rendszernek sokkal több dollárra van szüksége, mint amije van. Nem számít, mit akar a Fed - az amerikai kormánynak finanszíroznia kell magát, és ehhez a kamatokat csökkenteni kell, valamint el kell kezdeni a mennyiségi lazítást, vagyis a pénznyomtatást. Ez nem politika, hanem matematika. Stimulusok és pénznyomtatás 2026-ban Arthur Hayes tweetje tömören foglalja össze a helyzetet: a demokraták megverték a republikánusokat a félidős választásokon, így Trumpnak és Bessent-nek 2026-ban "turbófokozatra kell kapcsolni a pénznyomtatót", hogy ajándékokat osszon a szavazóknak a következő választásokra. Jack teljesen egyetért ezzel az elemzéssel. Jack látja, hogy sokan beszélnek a Bitcoin négyéves ciklusokról, és vannak elemzők, akik szerint technikailag véget ért a bikapiac. De őt ez egyáltalán nem érdekli. Ahogy fogalmaz: a sakktáblára néz, és látja, hogy az ellenfél csak egy lépést tehet. Az amerikai kormánynak és a Federal Reserve-nek egyszerűen nincs más választása, mint pénzt nyomtatni. Ez nem vélemény kérdése - ez matematikai és politikai szükségszerűség. A kormány újraindítása Trump bejelentette, hogy a kormányt újraindítják, és visszavonják az összes korábbi leépítést. Az Elon Musk vezette Doge program, ami a kormányzatot startupként akarta vezetni és kirúgta a csalással gyanúsítható alkalmazottakat - nos, mindez visszakerül a helyére. Az első hat hónap haladása nem lesz fenntartható, mert egy adósságalapú pénzügyi rendszert nem lehet takarékossági vagy deflációs politikával működtetni. Az infláció egyszerűen bele van építve a rendszer DNS-ébe. Jack kérdése retorikai: tudni akarjátok, miért emelkedett a Bitcoin a hétvégén? Pontosan ezért. A Fed leállította a mennyiségi szigorítást (QT), és már egyes Fed-tagok 50 bázispontos kamatcsökkentést szorgalmaznak decemberre. A mennyiségi lazítást (QE) folytatni kell, több százmilliárd dollárt kell hozzáadni a Fed mérlegéhez. A demokraták és republikánusok befejezik a politikai harcot és újraindítják a kormányt, mert a pénznyomtatásnak meg kell kezdődnie. Ez a rendszer egyszerűen összeomlik, ha nem kezdenek el pénzt nyomtatni. Trump ígéretei: 2000 dolláros stimulus és 50 éves jelzálog Trump Truth Social platformján jelentette be, hogy legalább 2000 dolláros stimulust fizetnek minden amerikainak (a magas jövedelmű emberek kivételével), miközben azt állítja, hogy hamarosan elkezdik visszafizetni a 37 ezer milliárd dolláros nemzeti adósságot. Jack szerint ez logikailag ellentmondásos: ha valóban ki lehetne fizetni az adósságot, akkor azt kellene tenni, nem pedig 2000 dollárt osztani mindenkinek. Ez a leginflációsabb gazdaságpolitikai lépés, amit csak el lehet képzelni - ingyen vásárlóerőt adni mindenkinek, hogy befecskendezzék a gazdaságba. Legutóbb, amikor ilyen történt a C**** alatt, a piacok soha nem voltak ennyire bikásak, és az eszközárak nem voltak ilyen magasan. Trump másik bejelentése még abszurdabb: bevezetik az 50 éves jelzálogot. Jack felháborítónak tartja ezt: ha 22 évesen kikerülsz az egyetemről és veszel egy házat, akkor csak 72 évesen leszel teljes tulajdonos. Ez nem megoldás a lakhatási válságra, hanem annak súlyosbítása. Az 50 éves jelzálog sokkal drágább, mint a 30 éves, mert 20 évvel tovább fizetsz kamatot. De a rendszer már olyan mélyen adósságalapú, hogy az emberek nem is tudnak másként gondolkodni - mindenki a jövőbeli keresetei alapján él, és ma szinte senkinek sincsenek valódi kemény eszközei. Globális pénznyomtatási verseny Jack emlékeztet: a Bitcoin globális pénzügyi eszköz, és a pénznyomtatás globális jelenség. Amikor az USA pénzt nyomtat, mindenki másnak pénzt kell nyomtatnia - ez egy verseny a leggyengébb valutáért. Kína nem fog ölbe tett kézzel ülni, miközben az USA leértékeli a dollárját és így versenyezni próbál a gyártásban. Ha az USA gyengíteni kezdi a dollárt, Kína is gyengíteni fogja a jüant. A globális pénznyomtatásnak mindenhol meg kell kezdődnie, és Jack szerint 2026-ban turbófokozatra kapcsolják. Az adósságalapú rendszer és az AI paradoxona Jack egy egyszerű példával magyarázza el, miért nem működhet defláció egy adósságalapú rendszerben. Képzeld el, hogy egy városban élsz, ahol a teljes pénzkínálat nulla. Kílik egy bank, és ad neked 100 dollárt 5% kamatra. Egy év múlva vissza kell fizetned 105 dollárt - a 100 dollár tőkét plusz az 5 dollár kamatot. De ha a város teljes pénzkínálata nulla, akkor honnan veszed azt az 5 dollárt? A válasz: a bank ad kölcsönt valaki másnak is. Te szolgáltatást nyújtasz ennek a másik személynek, ő fizet neked, és így szerzed meg azt az 5 dollárt, amivel vissza tudod fizetni a kamatodat. Ez az egyszerű példa világosan mutatja: a bankrendszernek folyamatosan bővítenie kell a hitelkínálatot, hogy az előző időszak adósságait kamatostul vissza lehessen fizetni. Amikor a központi bankok "2%-os inflációs célról" beszélnek, valójában a hitelteremtési céljukról beszélnek. A rendszernek örök inflációra van szüksége ahhoz, hogy túléljen - ez nem hiba, hanem a rendszer alapvető működési elve. Sokan azt mondják, hogy majd az AI megmenti a gazdaságot. Ha az AI valóban olyan deflációs, mint amilyennek látszik, az össze fogja roppantani az inflációs rendszert. A rendszernek strukturálisan szüksége van inflációra. Az egyetlen módja annak, hogy megmentsd magad ebben a környezetben, ha egyszerűen kiszállsz (opt out) a rendszerből. Az inflációs rendszeren belül nem tudsz túlélni, mert ennek a rendszernek folyamatosan le kell értékelnie a megtakarított pénzedet, vagyis az idődet és energiádat, vagyis téged. Erre a rendszeren belül nincs megoldás. Ezért időszerű egyre több ember számára az alternatív rendszer, a Bitcoin és alternatív pénz, a bitcoin önkéntes választása. A valóság számokban A statisztikák kíméletlenek: a University of Michigan fogyasztói bizalmi indexe 50,3-ra esett novemberben, ami sokkal rosszabb, mint amit az elemzők vártak. Az amerikai munkahelyi leépítések októberben elérték a 22 éves csúcsot - több mint 153 000 embert bocsátottak el egyetlen hónap alatt. Ez mindkét mutatóban messze túlszárnyalja a 2008-as globális pénzügyi válság és a 2020-as világjárvány alatt mért értékeket. A legtöbb leépítés két szektorban történik: raktározás és technológia - igen, a technológiai szektor a második helyen áll a leépítésekben. A nagy szétválás: részvénypiac vs. fogyasztói bizalom Jack egy kritikus grafikont mutat be, ami mindent elmond. 2020-ig a fogyasztói bizalom és az S&P 500 részvényindex szinte tökéletesen együtt mozgott. Ha a részvénypiac emelkedett, az emberek optimisták voltak. Ha a részvénypiac esett, az emberek pesszimisták voltak. De 2020-ban valami alapvetően bedöglött. A részvénypiac azóta folyamatosan emelkedik és történelmi csúcsokon van, miközben a fogyasztói bizalom zuhan és ma már alacsonyabb, mint a 2008-as pénzügyi válság mélypontján volt. Az emberek szűkölködnek, miközben az eszközárak az egekben vannak. Jack ráhelyez két másik vonalat a grafikonra: az S&P 500-at aranyban mérve, és az S&P 500-at Bitcoinban mérve. És ekkor válik világossá minden. Az aranyban mért részvénypiac sokkal jobban illeszkedik a fogyasztói bizalomhoz - mindkettő stagnál vagy csökken évtizedek óta. Jack szerint a probléma az, hogy rossz vonalzóval mérünk. A dollár, mint mérőeszköz, értelmetlen és értéktelen - eltorzítja a valóságot. Ha aranyban mérnénk a részvénypiacot és a fizetéseket, rögtön látnánk, hogy a világ évtizedek óta egyre rosszabb irányba halad, és hogy szinte senki fizetése sem tudja tartani a lépést a valódi inflációval. A Bitcoin mint igazság Jack azt mondja: ti mind egy válságon mentek keresztül most, csak nem veszitek észre, mert dollárban méritek a világot. A nagy gazdasági világválság 100 évvel ezelőtt volt, amikor a dollár még aranyfedezettel rendelkezett. Most a dollár azzal van "fedezve", hogy valaki megnyom egy billentyűt a számítógépen. Ha aranyban mérnéd a világot, ahogy a nagy gazdasági világválság idején mérték, akkor látnád, hogy most mész keresztül egy válságon. A Bitcoin pedig még drámaibb képet mutat - amint a Bitcoin 2009-ben elindult, a Bitcoin szerint mért S&P 500 olyan gyorsan zuhant nullához, ahogy csak tudott. A fiatal generáció elveszett jövője Jack részletes statisztikákat mutat be a fiatal generáció helyzetéről, és ezek a számok valóban megdöbbentőek. Az amerikai friss diplomások 41%-a "alulfoglalkoztatott" - és ez kulcsfontosságú megkülönböztetés. Nem munkanélküliek, hanem olyan munkát végeznek, amihez egyáltalán nem kellett volna diploma. A Stanford egyetemen informatikai diplomát szereznek, aztán a Whole Foods-ban dolgoznak pénztárosként. Magasan képzett, intelligens fiatal felnőttek ezrei érzik úgy, hogy becsapták őket - és Jack szerint teljesen igazuk van. A Chipotle gyorsétteremlánc pénzügyi jelentése részletesen elemzi, hogy melyik demográfiai csoport küzd a legjobban: a 25-34 évesek. Ezt a csoportot egyszerre több ellenszél is éri - növekvő munkanélküliség, drámaian megnövekedett diákhitel-visszafizetések, és a vártnál lassabb bérnövekedés. Ezek a fogyasztók hatalmas nyomás alatt vannak, és érződik is a visszafogottságuk - kevesebbet költenek, ritkábban járnak étterembe, elhalasztják a nagyobb vásárlásokat. A megszegett társadalmi szerződés Ezek az emberek nagyon konkrét ígéretekben hittek, amikor iskolába mentek. Azt várták, hogy nemcsak munkát kapnak majd a diplomájukkal, hanem olyan karrierpályára lépnek, ahol a fizetésük évről évre jobban nő, mint az infláció. Ez az alapvető "társadalmi szerződés" - ezért vállalod a diákhitelt, ezért ülsz le évekig tanulni, ezért áldozod fel a húszas éveid egy részét. De ez a szerződés most felbomlott. Nemcsak hogy nehezebb munkát találni az egyetem után, de az AI térnyerésével a karrierlétra is eltűnik - mire átmennél egy jobb pozícióba, ott már digitális alkalmazottak vannak. Két év múlva kétszer annyi digitális alkalmazott lesz, három év múlva megint kétszer annyi. És ez a folyamat soha nem áll meg, csak gyorsul. A társadalmi feszültség növekedése Jack egy ijesztő grafikont mutat be: az USA-ban a politikai merényletek és merényletkísérletek gyakorisága közeledik az 1800-as évek közepi szintekhez. És mi történt az 1800-as évek közepén? A polgárháború. A fiat valutából és az adósságalapú monetáris rendszerből eredő társadalmi megosztottság mértéke olyan szintet ért el, amilyet modern a korban még nem láttunk. Amikor az emberek elveszítik a hitüket abban, hogy kemény munkával és játékszabályok betartásával megépíthetik az életüket, akkor radikalizálódnak - és most pontosan ez zajlik. Jack beszél Zuhanni Marden győzelméről New Yorkban, aki Eric Adams után lett a város polgármestere - egy nyílt szocialista jelölt. És Jack figyelmeztetése világos: ha azt hiszed, hogy a szocializmus csak átmeneti jelenség New York Cityben, akkor tévedsz. Ez egy trend, ami végigfut majd az egész Egyesült Államokon. Ahogy egyre több fiatal, művelt, intelligens ember válik kiábrándulttá, munkanélkülivé vagy alulfoglalkoztatottá, úgy nő a szocialista üzenetek népszerűsége. Jack nem lepődne meg, ha egy szocialista jelölt komoly szavazóbázist kapna már a következő elnökválasztáson. A 37 ezer milliárd dolláros kérdés Jack megértően magyarázza, hogy ez miért történik - nem azért, mert az emberek hisznek a szocializmusban, mint jó ötletben. Egyszerűen nem akarnak veszíteni. A fiatalok azt látják: megszülettek, arra bátorították őket, hogy vegyenek fel diákhitelt, hogy szerezzenek diplomát, munkát és bérnövekedést ígértek nekik. És most? Nincs munkájuk, vagy rosszabb munkát végeznek, mint amire készültek. Nem tudják visszafizetni az adósságaikat, nem tudnak házat venni, nem engedhetik meg maguknak, hogy családot alapítsanak. És mindez nem az ő hibájuk - minden szabályt betartottak, mindent úgy csináltak, ahogy kellett. Mégis vesztesként kezelik őket. És ezt nem fogadják el. Jack elmagyarázza az alapproblémát: van egy 37 ezer milliárd dolláros lyuk a nemzetgazdaság mérlegében. Ez nem csak egy szám a papíron - ez 37 ezer milliárd dollárnyi idő és energia, ami eltűnt, elpárolgott. Ne feledd, a pénz nem más, mint az időd és energiád absztrakt reprezentációja! Tehát valahol 37 ezer milliárd dollár értékű emberi munka, emberi életek, emberi jövő egyszerűen elpárolgott. És most valakinek fel kell vállalnia ezt a veszteséget - nem nyomtatott papírdarabokkal, hanem valódi idővel és energiával, valódi életszínvonal-csökkenéssel. A Bitcoin mint egyéni megoldás Jack magyarázata a Bitcoinról személyes és határozott. Ahogy ő fogalmaz: a Bitcoin egy módja annak, hogy azt mondja: "Nem tudom, ki fog veszíteni ebben a globális játszmában, de egy dolgot biztosan tudok - nem én leszek az." Ez nem arrogancia, hanem pragmatizmus. Jack nem tudja, hogy végül az ifjúság, vagy a Jamie Dimonok, vagy Kína, vagy Oroszország fogja-e megfizetni azt a 37 ezer milliárd dolláros számlát. Őszintén be is vallja, hogy ez nem az ő problémája - majd eldöntik egymás között. De egy dolgot garantál: Jack Mallers nem fog veszíteni. És honnan ez a magabiztosság? Mert Jacknek van bitcoinja, és a bitcoinja hidegtárcában van, kriptográfiával védve, és matematika által védve. Azt nem lehet nyomtatni. Nem lehet elkobozni. Nem lehet kivenni a kezéből. Az ő ideje és energiája, amit éveken át fektetett be, védett. És most jön a lényeg: nem számít, ki nyeri meg a következő választást. Nem számít, hogy Kínának tetszik-e Trump vámpolitikája vagy sem. Nem számít, hogy Jamie Diamond-nak vagy a nagybankoknak kell-e végül megfizetni a számlát. Jack nem kell, hogy tüntessen érte, nem kell, hogy meggyőzzön másokat, hogy értsék meg. Egyszerűen birtokolja a Bitcoint, és a Bitcoin szabályait emberek egy elosztott csoportja tartatja be világszerte, akik mind egy igazságos, transzparens rendszert akarnak. A Bitcoin Standard vizualizálva Jack bemutat egy fordított grafikont, ami a Bitcoin Standardot vizualizálja. A kék vonal a hamis fiat világ - a részvénypiac, a dollár alapú megtakarítási számla, ami tömegeket csapott be azzal az ígérettel, hogy a jövőjükre tesznek félre. Aztán amikor eljön az idő, hogy házat vegyenek, rájönnek, hogy nem engedhetik meg maguknak. A narancssárga vonal egy Bitcoiner élete - aki kilép ebből a rendszerből, gyerekeket nemz, és számára az ingatlan, az oktatás, a család megteremtése egyre megfizethetőbbé válik. Amikor a narancssárga vonalon élsz, az élet egyre olcsóbb lesz. Amikor a kék vonalon élsz, az élet egyre drágább lesz. A fehér vonal pedig a bitcoinerek hangulatát mutatja - és ez drámaian más képet fest. Amióta a Bitcoin 2009-ben elindult, a világ folyamatosan jobb lett a bitcoinerek számára. Nagyobb lett, boldogabb lett, egészségesebb lett. Jack saját példáját hozza: amióta bitcoiner lett, egészségesebb lett, tanultabb lett, beleszeretett valakibe, tervezi, hogy rengeteg gyereke lesz, sikeres vállalkozásokat indított, és képes volt valódi megtakarításokat felhalmozni a jövőjére. A társadalom nettó termelőjévé vált ahelyett, hogy folyamatosan csak a túlélésért küzdene. Jack szerint ez a fiat világ becsap téged. A föld alatt van az igazság. Trump büszkén állítja, hogy a tőzsde történelmi csúcson van - de ha megfordítod a grafikont és a valóságban méred, látod, hogy ez hazugság. Ez az, ami bitcoinerré válás: kilépni a kék vonalból, felszállni a narancssárga vonalra, és egy olyan rendszerre váltani, ami nem ígér mást, csak amit matematikailag garantálni tud. Bitcoin és AI: a művészeti reneszánsz lehetősége Jack egy jövőbeli beszédének ötletét osztja meg: azt gondolja, hogy a Bitcoin és az AI kombinációja művészeti reneszánszt fog kiváltani. De hogyan? A fiat világban nem elég csak orvosnak, könyvelőnek vagy ügyvédnek lenni. Szakértőnek kell lenned a központi banki politikában, a különböző részvényekben, a vételi opciókban is - mert különben nem tudsz lépést tartani az inflációval. Tehát csak fele olyan produktív leszel a szakmádban, amilyen lehetnél, mert a fele idődet azzal töltöd, hogy spekulálsz és jó befektetési lehetőségeket keresel. És művészet? Arróll ne is álmodj, mert az sem tartja a lépést az inflációval. Szóval mondjuk egy kiégett könyvelő leszel, aki utálja a munkáját, és ugyanannyi időt tölt a kereskedési alkalmazásában, mint a munkával. Ez tönkreteszi a társadalmat. Most kombináld ezt az AI-al: az AI elvégezheti az adóbevallásunkat, megírhatja a jogi dokumentumainkat, leolvashatja a vérképünk részletes eredményeit. Az emberi tehetség és kreativitás pazarlása, ha pl. szimplán könyvelőnek mész. És ha a Bitcoin lenne a pénz - egy valódi, kemény, fair, méltányos pénz, amin virágzó társadalmat lehet építeni? Akkor nem kellene az időd több mint felét azzal töltened, hogy kereskedsz és spekulálsz a túlélésért. Akkor eljönne egy művészeti reneszánsz, ahol az emberek újra művészeti tevékenységet is folytathatnának, és kreativitással foglalkozhatnának. Amikor Bitcoint birtokolsz, profitálsz az emberi innovációból - a dolgok ára bitcoinban mérve csökken. Dollár birtoklása esetén nem profitálsz a körülötted lévő társaid által létrehozott innovációkból. Ez az alapvető különbség. Strike termékfrissítések: új termékek és szolgáltatások Jack bemutatja a Strike ambiciózus terveit az elkövetkező hónapokra. Terjesztik a Bitcoin-fedezetű hitelezési szolgáltatásukat az egész USA-ban, beleértve Texast, Kaliforniát és New Yorkot, és folyamatosan csökkentik a minimális kölcsönösszegeket, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék. A cél a globális skálázás - hogy a világ bármely pontján élő ember kölcsönözhessen Bitcoinja ellenében. A legnagyobb újítás a Bitcoin Line of Credit lesz - az első teljesen szabályozott, megfelelő Bitcoin hitelkeret az Egyesült Államokban. Ez nem egy újabb "DeFi" protokoll szabályozatlan környezetben, hanem egy banki partnerrel együttműködve épített, szabályozott termék. A lényeg, hogy ez fizetési módszerként fog működni: amikor Lightning fizetést indítasz, számlát fizetsz, vagy Bitcoint veszel, választhatsz, hogy a készpénzedből, az összekapcsolt bankszámládból, vagy ebből a hitelkeretedből fizetsz. Jack lelkesen meséli, hogy ő maga összekapcsolja majd az összes számláját - amikor fizetnie kell a hitelkártyáját, a lakásközösségi díjat vagy bármilyen más számláját, az automatikusan a hitelkeretéből fog levonódni a Bitcoinja ellenében. A Strike Yield 5-8% hozamot kínál majd a készpénz egyenlegre, Bitcoin-alapon. Ez azért lehetséges, mert a Strike az egyik legnagyobb Bitcoin-fedezetű hitelező a világon - gyakorlatilag a másik oldalon lévő kölcsönvevők fizetnek kamatot, és ezt a kamatot továbbítják azoknak, akik készpénzzel finanszírozzák ezeket a kölcsönöket. Ez egy túlbiztosított konstrukció, ami azt jelenti, hogy a kölcsönök mögött mindig jóval több Bitcoin van fedezetként, mint amennyit kiadtak - tehát rendkívül alacsony kockázatú. A Strike Card lenne az első valóban Bitcoin-fedezetű hitelkártya. Ez lehetővé tenné, hogy a Bitcoin-odon élj, a hitelkereteden élj, és ne csak számlafizetésre használd, hanem valóban költhess vele a mindennapi életben. Jack azt kéri a követőitől, hogy osszák meg a véleményüket: valóban használnák-e ezt a kártyát, vagy inkább maradnának a jelenlegi American Express vagy más kártyájuknál? A visszajelzések alapján döntik majd el, hogy érdemes-e befektetni a fejlesztésbe. És végül, 2026-ban lehetővé teszik majd a kedvezményezett hozzáadását a Strike számlákhoz - bár Jack elismeri, hogy van néhány jogi akadály, amit még le kell küzdeniük. A Lava ügy: az iparág integritásának védelme Jack ezután rátér egy kellemetlen témára: a Lava ügyre. Sokan kérdezték, miért beszélt Jack kritikusan a Lava-ról az X-en, és egyesek azt gyanították, hogy versengés vagy féltékenység áll a háttérben. Jack határozottan tisztázza: semmi köze versengéshez. A Lava bejelentette, hogy 200 millió dollárt "gyűjtött", de ez valójában adósságfinanszírozás kölcsönök finanszírozására, nem befektetés a cégbe. Ha a Strike ugyanígy kommunikálna, akkor milliárdokat "gyűjtöttek" volna - a Strike volumene idén meghaladja a 10 milliárd dollárt. Szóval Jack semmiképp nem féltékeny egy startupra. Jack aggályai konkrétak és súlyosak: a Lava azt állította, hogy 100 millió dollár értékű új kölcsönt bocsátott ki két nap alatt. De az on-chain adatok azt mutatják, hogy a cég életében összesen soha nem kapott több mint 50 millió dollár fedezetet. 50%-os LTV (loan-to-value) arány mellett ez maximum 25 millió dollár kibocsátott kölcsönt jelenthet, de reálisan valószínűleg csak 10-20 milliót. Akkor honnan jön az a 100 millió? Az önrendelkező (non-custodial) státuszról letétire (custodial) váltottak anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyfelekkel, és úgy tűnik, feltételezik, hogy nincs jogi kötelezettségük. És a New York-i megfelelőség kérdése is felmerül - New York államnak nagyon szigorú szabályai vannak, és ha nem tartod be őket, le tudják zárni az egész cégedet. Jack konkrét kérdéseket tesz fel: hogyan mentetek át önrendelkezésrőé letéti státuszra? Milyen pénzügyi engedélyeitek vannak? És hogyan csináltatok 100 millió dollár értékű kölcsönt, ha csak 50 millió dollár fedezetetek volt összesen a cég teljes életciklusa alatt? Jack szerint ezek alapvető, egyszerű kérdések, amikre azonnal választ kellene tudni adni. De ehelyett a Lava csapata rengeteg időt tölt a termékük promótálására és más szereplők bírálatára, miközben ezekre a kérdésekre nem válaszolnak. Jack egyértelművé teszi: ha valahogy a Lava talált egy módot arra, hogy mindannyian letéti státuszban működhessünk szabályozás nélkül, az valóban nagyszerű lenne. A Cash App és a Strike örömmel fogadná ezt az innovációt. De egyik piaci szereplő sem gondolja, hogy ez valódi innováció - egyszerűen nem tudják, mi történik a háttérben. És ezért kérdéseket tesznek fel. Jack záró gondolata erőteljes: feladatunk, hogy távol tartsuk a Sam Bankman-Fried-szerű karaktereket ettől a tértől. Ha mi nem tesszük meg, senki nem fogja - nincs olyan irányító testület, akit azért fizetnének, hogy felügyeljen. Mi, az iparág szereplői vagyunk a páncél, ami védi a Bitcoin ökoszisztémát. Záró gondolatok: Jack bullish álláspontja A Bitcoin éppen 106 040 dolláron áll, körülbelül 15%-kal az október 6-i történelmi csúcs alatt. Jack bullish skáláján 1-10-ig, ahol a 10 olyan, mint a Bitcoin 2017 decemberében, most 3-4-es szinten van. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy bearish lenne - csak azt jelenti, hogy a dolgok sokkal vadabbá fognak válni, mielőtt az igazi csúcsra érnénk. Jack központi tézise egyszerű és erőteljes: a 100 000 dollár az új padló. Amit az emberek nem fognak fel, az az, hogy ami még egy évvel ezelőtt történelmi csúcs volt, az most már a legalacsonyabb szint, amire a Bitcoin visszaesik a likviditási válság kellős közepén. És Jack szerint reális, hogy a Bitcoin 500 000 dollárra is eljuthat ebben a ciklusban. Miért ennyire bikás? Mert a Bitcoin az egyetlen szabad piac, ami maradt a világon. Nem lehet csalni vele, nem lehet manipulálni. A Bitcoin az igazság gépezete - megmutatja a valóságot, nem pedig a kormányok és központi bankok által eltorzított verziót. A pénzügyi rendszer összes csöve törött, és Jack részletesen bemutatta, hogy ez nem vélemény, hanem tény. Matematikailag törvényszerű a pénznyomtatás - nincs más út. A politikusoknak újra kell választatniuk magukat, és ehhez stimulusokra van szükség. A Bitcoin mindezeket a jeleket már most érzékeli és reagál rájuk. A fiatal generáció válsága drámai: 41% alulfoglalkoztatott, történelmi leépítési számok, amelyek túlszárnyalják mind a 2008-as válságot, mind a 2020-ast. A fogyasztói bizalom 25 éves mélyponton van. És ha aranyban vagy Bitcoinban méred a világot, akkor látod, hogy ez a generáció valódi válságon megy keresztül. Ez radikalizációhoz vezet - lásd Zuhanni Marden győzelmét New Yorkban. Jack megoldása személyes és világos: Bitcoin. Nem tudja, ki fog veszíteni ebben a globális játszmában, de egy dolgot biztosan tud - nem ő lesz az. Ideje és energiája kriptográfiával van védve. Kilépett a rendszerből. És a Bitcoin Standard világában, ahol élni akar, az élet fokozatosan olcsóbbá válik, nem pedig drágábbá - pont az ellenkezője annak, amit a fiat rendszer produkál. Jack továbbra is építi a Strike-ot és a Twenty One-t (melyről nem sokat mondhat, de jól halad az engedélyezési folyamata), hogy a Bitcoint a hagyományos pénzügybe vigye, és valódi, használható eszközöket adjon az emberek kezébe, amelyekkel megvédhetik magukat ebben a rendszerben. És mint mondja: ez nem a végállomás, hanem csak a kezdet. https://www.youtube.com/live/D5MLR4Pmr-E