A kezdet vége: miért épp most történik minden? Jack Mallers szerint a Bitcoin-történet most lép be abba a szakaszba, amit ő „a kezdet végének” nevez. Ez nem csupán költői fordulat, hanem egy nagyon is kézzelfogható átmenet: a Bitcoin többé nem egy szűk geek-közösség játékszere, hanem egy globális vagyonosztály, amelyben ETF-ek, vállalati kincstárak és egész nemzetállamok vesznek részt. Ha valaki mostanában lép be, már nem mondhatja, hogy „korán van” – de még mindig időben van, mert a fiat rendszer láthatóan recseg-ropog, és a Bitcoin éppen ebből a káoszból táplálkozik. A piaci nyugtalanság valódi okai A Bitcoin ára jelenleg körülbelül 15 százalékkal marad el a néhány héttel ezelőtti csúcsától, és a közösségben erős a frusztráció. Az S&P 500 csúcsok közelében jár, az arany 4300 dollár felett szárnyal, a tech-részvények dübörögnek – minden kockázati eszköz emelkedik, kivéve a bitcoin árfolyamát. Ez a kontraszt különösen fájó, mert közben minden fundamentális jó hír bejött: ETF-beáramlások, intézményi vásárlások, a Genius Act elfogadása, semmilyen regulációs támadás. Akkor miért oldalazik? A válasz egyszerű, de fontos: valaki elad. Méghozzá nem akármilyen mennyiségben. Az elmúlt hetekben hosszú távú tartók – az úgynevezett OG-k – több mint 400 000 Bitcoint dobtak piacra, ami a teljes kínálat közel 2 százalékát jelenti. Korábban ilyen méretű eladás lehetetlen lett volna egy nap vagy egy hét alatt, de az ETF-ek és a vállalati adopció likviditást hozott. Ezért Jack a „Bitcoin IPO-pillanatának” nevezi a mostani helyzetet. Gondoljunk csak az Apple vagy az Amazon tőzsdei bevezetésére: a korai alkalmazottak és befektetők évekig zárták a vagyonukat, aztán amikor végre likvid piac alakult ki, elkezdték realizálni a nyereséget. Házat vettek, autót, kifizették az adósságot, gyerekeiket iskoláztatták. Pontosan ugyanez történik most a Bitcoinnal – és ez nem gyengeség, hanem érlelődés jele. Miért épp most adják el az OG-k? Az eladások mögött nem a Bitcoinba vetett hit elvesztése áll, hanem egy nagyon emberi ok: végre biztonságban érzik magukat. Az elmúlt évtizedben a Bitcoin-tulajdonosokat debankolták, IRS-auditokkal zaklatták, bűnözőként kezelték. Jack családját is évekig vizsgálták, annak ellenére, hogy minden adót befizettek. Őt magát indoklás nélkül kidobták a JP Morgan bankból, ahol apja évtizedek óta privát ügyfél volt. Most először van olyan amerikai adminisztráció, amely nyíltan támogatja a Bitcoint, és nem fenyegeti a tulajdonosokat. Ezért az OG-k most merik mozgatni a régi coinjaikat – nem azért, mert menekülnek, hanem mert végre léphetnek ki a fényre, vehetnek házat, hajót vagy akár sportcsapatot anélkül, hogy bűnözőnek bélyegeznék őket. A bitcoin árfolyam görbéjén jól látható: minden korábbi ciklus csúcsánál (1200, 20 000, 69 000 dollár) a hosszú távú tartók kínálata csökkent, mert realizáltak. De most, 100 000 dollár felett, a jelentős eladások ellenére az árfolyam nem omlik össze. Ez óriási bika jel: a piac olyan mély, hogy milliárdokat nyel el anélkül, hogy megremegne. Valaki 9 milliárd dollárnyi Bitcoint adott el néhány nap alatt, és az árfolyam alig mozdult – ez korábban elképzelhetetlen lett volna. A pénzügyi rendszer törése Mindeközben a hagyományos pénzügyi rendszer láthatóan megremeg. A Fed quantitative tightening (QT) politikája évek óta szorítja a likviditást, de most elérkeztünk a falhoz. A reverse repo – egyfajta „likviditás-szivacs”, amit a 2008-as válság után hoztak létre, hogy a túlfűtött banki tartalékokat parkolják – teljesen kiürült. Janet Yellen korábban T-bill kibocsátással szívta ki belőle a pénzt, hogy fenntartsa a magas kamatokat anélkül, hogy a rendszer összeomolna, de most már nincs mit kiszívni. Jerome Powell legutóbbi nyilatkozata egyértelmű: a tartalékok csökkennek, és ha a reverse repo üres, a további QT közvetlenül csap le a banki reservesekre. Már most látjuk a jeleket: az overnight kölcsönzés 50 milliárd dollárra ugrott egy nap alatt, a SOFR ráta 35 bázisponttal a Fed funds felett. Ez pontosan azt az állapotot idézi, mint 2019-ben, amikor a piac majdnem befagyott – és a válasz akkor QE volt, vagyis pénznyomtatás. A Treasury General Account (a kormány bankszámlája) egymillió dollár felett van, de a kormány shutdown miatt nem költi. Ez tovább szárítja a likviditást, és kényszeríti a Fedet, hogy lépjen. Joseph Wang, a Fed egykori kereskedője szerint a fiskális deficit miatt a Fednek évente több száz milliárd dollárral kell bővítenie a mérlegét. A QT vége decemberben jöhet, és utána elindul a pénznyomtatás – akárhogy is nevezik, az dollárgyengítés. Miért bullish Jack ennyire? Összefoglalva: a Bitcoin most éli át a legnagyobb eladási hullámot a hosszú távú tartók részéről, miközben a hagyományos rendszer likviditás nélkül recseg. Ha a Fed újra nyomtat, a kormány költeni kezd, a kamatok zuhannak – a Bitcoin lesz az, amelyik a leggyorsabban reagál. Jack szerint 2026 robbanásszerű év lesz, és ha téved, vállalja a felelősséget. De most, 100 000 dollár felett, minden eladás ellenére, a piac érettebb, mint valaha. A Bitcoin nem csak túléli a fiat rendszer összeomlását – hanem abból táplálkozik. Ezért hívja Jack a mostani időszakot „a kezdet végének”: a fiat valuta infantilis korszaka zárul, és a Bitcoiné éppen csak kezdődik. https://www.youtube.com/live/fBFbEC0IczA

Jack Mallers legfrissebb podcastjában egyetlen nagy gondolat köré építi az egész adást: a világ most éli át a „nagy átárazást” – a fiat pénz végső összeomlását és a Bitcoin diadalát. Nem pusztán árfolyam-ingadozásról van szó, hanem egy egész korszak lezárulásáról, amely 1971 óta tart, amikor Nixon leválasztotta a dollárt az aranyról. Azóta az Egyesült Államok nem termel, nem gyárt, nem teremt valódi értéket – csak nyomtat. Nyomtat pénzt, nyomtat adósságot, és amikor már nem tudja nyomtatni a megoldást, nyomtat narratívát. A „nagy átárazás”: a valóság újrakifejezése Bitcoinban „A dollár nem fog eltűnni jövőre, és talán még egy ideig világvaluta marad – mondja Jack –, de a 1971 utáni rendszer halott. Most minden újra árazódik. És miben? Bitcoinban.” Ez nem költői túlzás. Jack szerint a Bitcoin a pénzromlás legtisztább, legkíméletlenebb tükre. Amikor a világ bizonytalan, amikor a szuperhatalmak blöffölnek, amikor a kormányok hazudnak a számokról – a Bitcoin valós időben reagál. Esik, amikor pánik van. Emelkedik, amikor a blöff összeomlik. „Amikor a Bitcoin 120 ezerről 105 ezerre esett egy nap alatt, sokan pánikba estek. Én azt mondtam: nyugalom, a Bitcoin működik. Mert pontosan azt mutatja, ami történik: két világbirodalom küzd a jövőért, és egyikük sem tud többé blöffölni.” A „nagy átárazás” lényege: a világ nem tudja tovább elkerülni a valóságot. Nem lehet nyomtatni munkahelyeket, nem lehet nyomtatni ritkaföldfémet, nem lehet nyomtatni Kína gyártókapacitását. Csak pénzt lehet nyomtatni – és az elveszíti az értékét. Ezért minden, ami valós, fel fog értékelődni a nyomtatott papírral szemben. És a Bitcoin? Az a legtisztább kifejezése ennek a folyamatnak. „A Bitcoin nem csak pénz. Hanem igazság-gép. Aki birtokolja, birtokolja a valóság egy szeletét egy hazugságokkal teli világban.” A fedezeti alapok harca: mi lesz a jövő biztosítéka? A világ pénzügyi rendszere fedezeti alapra épül – valamire, ami mögé állíthatod az ígéreteidet. Régen ez az arany volt. Aztán az amerikai kincstárjegy. Mára mindkettő meghaladott. * Az arany fizikai, korlátozott, de nincs hálózata. Ahhoz, hogy globálisan működjön, központosítani kell – bankok, kormányok, trezorok kellenek. Már megbukott egyszer. Nem fogja megmenteni a digitális világot. * A kincstárjegy? Az csak papír, mögötte végtelen nyomtatás, végtelen adósság. Nulla kamat, végtelen kockázat. És akkor jön a Bitcoin. „Mi történik, ha a JP Morgan, Amerika legnagyobb, legnemzetibb bankja elfogadja a Bitcoint fedezeti alapként? Mi történik, ha az IBM Bitcoin-őrzési szolgáltatást indít intézményeknek? Mi történik, ha Oroszország szankciók alatt Bitcoinban kereskedik?” Semleges pénz születik. A dollár már nem semleges. Fegyverré vált. Szankciók, olajtilalom, számlazárolások – a dollár ma már nem kereskedelmi eszköz, hanem hatalmi eszköz. De a világ nem akar többé fegyverrel fizetni. „Amikor Putyin azt mondja: »nem gyártunk semmit, csak nyomtatunk, és ezzel zsarolnak bennünket« – akkor igazat mond. És a válasz? Semleges fedezeti alap. Arany. Bitcoin. Olyan, amit senki nem irányít, senki nem nyomtathat, senki nem fagyaszthat be.” Jack szerint ez nem elmélet. Ez már zajlik. * Kína aranyat vásárol, dollárt dobál. * Oroszország Bitcoinban kereskedik. * A JP Morgan, a BlackRock, a stratégiai Bitcoin-tartalékok – mind ugyanazt látják: a jövő fedezeti alapja nem állami, nem nyomtatható, nem manipulálható. „A Bitcoin nem kér engedélyt. Nem kér központi bankot. Nem kér kormányt. 24 órában működik, globálisan hozzáférhető, és senki nem állíthatja le. Ezért lesz a jövő pénze.” Záró gondolat Jack szavaival „Értékeld, hogy választásod van. Satoshi adott nekünk egy mentőcsónakot. Lehetsz tanár, könyvelő, szociális munkás – és mégis részt vehetsz a jövő alakításában. Csak egy privát kulcs kell. A világ most árazódik újra. A dollár túl erős, az arany túl gyenge, a Bitcoin pedig túl olcsó. Gondolkodj önállóan! Ne nyeld le a narratívát! Ne hidd el, amit a CNN, a Bloomberg, a pénzügyminiszter vagy a szomszédod mond! Kérdezz! Olvass! Számolj! Kételkedj! Mert ha nem teszed, a hazugságok fognak dönteni a jövődről. A Bitcoin nem azért létezik, hogy gazdag legyél, hanem azért, hogy szabad legyél. És a szabadság ott kezdődik, hogy saját magad gondolkodsz. A „nagy átárazás” már elkezdődött – és a Bitcoin nyerni fog.” https://www.youtube.com/live/bZvpTAE7NYI

A bitcoin világában egy csendes, de jelentős versengés zajlik, amely a stablecoinok körül forog. Ezek a dollárhoz vagy más eszközhöz kötött digitális pénzek hidat képeznek a hagyományos pénzügyi rendszerek és a decentralizált jövő között. A két legnagyobb szereplő, a Circle által kibocsátott USDC és a Tether által kínált USDT eltérő utakon jár, és mögöttük különböző táborok sorakoznak fel: a szabályozott pénzügyi elit és a bitcoin forradalmáért küzdő bitcoinerek. Ez a cikk a stablecoinok mögötti ideológiai és gazdasági harcot mutatja be, feltárva, mi hajtja a két oldalt, és milyen jövőt képzelnek el. A szabályozás bajnoka: Circle és az USDC A Circle, az USDC stablecoin mögött álló vállalat, a szabályozott pénzügyi világ zászlóvivője. Vezetője, Jeremy Allaire rendszeresen tűnik fel olyan fórumokon, mint az IMF éves találkozója, ahol globális pénzügyi vezetőkkel diskurál a pénzügyek jövőjéről. Nem véletlen, hogy a Circle-t a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF vagy a Világbank szívesen látja. Az USDC transzparens működése, havi auditokkal és a Deloitte által ellenőrzött tartalékokkal, megnyugtató a szabályozók számára. Allaire a washingtoni szenátus előtt is tanúskodik, és aktívan lobbizik olyan szabályozásokért, amelyek az USDC-t a globális fizetési rendszerek szerves részévé tehetik. Latin-Amerikában például a Nubankkal való együttműködés révén gyors és olcsó átutalásokat kínálnak, például nigériai számlákra mindössze két másodperc alatt. A Circle víziója egy olyan világ, ahol a stablecoinok a dollár globális dominanciáját erősítik, kiegészítve a digitális jegybankpénzeket (CBDC-ket), miközben a hagyományos pénzügyi rendszerrel összhangban működnek. A lázadók szövetségese: Tether és a bitcoinerek Ezzel szemben a Tether, az USDT stablecoin mögött álló cég, a bitcoinereket, vagyis a bitcoin világ eredeti forradalmárait támogatja. Paolo Ardoino, a Tether vezetője, gyakran látható bitcoin konferenciákon, ahol olyan ikonokkal lép fel, mint Jack Mallers, a Strike alapítója, vagy Samson Mow, a JAN3 vezetője. A Tether hatalmas bitcoin-tartalékot épít, több mint százezer BTC-vel, és olyan országokban fektet be, mint Salvador vagy Uruguay, ahol a bitcoin bányászatot támogatja. Ardoino nyíltan hirdeti, hogy a Tether a bitcoin szellemiségével született, és a stablecoint a decentralizált világ hídjaként látja. Az USDT népszerűsége a fejlődő piacokon, például Afrikában vagy Latin-Amerikában, ahol a helyi valuták instabilak, különösen erős. A bitcoinerek számára a Tether nem csupán egy tranzakciós eszköz, hanem egy trójai faló, amely a fiat rendszerekből a bitcoin alapú, decentralizált jövőbe vezet. A versengés gyökerei A stablecoinok körüli harc nem csak piaci részesedésről szól, hanem mélyebb ideológiai törésvonalakról. A Circle és az USDC a szabályozott, banki szintű pénzügyi rendszerek kiterjesztését képviseli. Céljuk, hogy a dollár globális hegemóniáját blockchain technológiával erősítsék, miközben a szabályozók bizalmát élvezik. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek a decentralizáció eszméjét követik, ahol a bitcoin a végső értékőrző, a „digitális arany”. Az USDT-t a bitcoinerek azért favorizálják, mert lehetővé teszi a gyors átváltást a fiat és a bitcoin között anélkül, hogy a hagyományos bankrendszerhez kellene igazodni. A két tábor eltérő filozófiája feszültséget szít: a bitcoinerek szemében az USDC a centralizált rendszerek trójai falova, amely elárulja a bitcoin eredeti szellemiségét, míg a Circle szerint a Tether átláthatatlansága és korábbi botrányai miatt kockázatos. A tét: A pénzügyi jövő A stablecoinok csatája valójában a pénzügyi rendszer jövőjéről szóló küzdelem része. A Circle az USDC-vel a határokon átnyúló fizetések és a globális pénzügyi integráció új korszakát szeretné elhozni, ahol a dollár továbbra is a világ tartalékvalutája marad, akár CBDC-k mellett. Az USDC-t használó vállalatok, mint a Visa vagy a Coinbase, már most a mainstream pénzügyi rendszerekbe illesztik a stablecoint. Ezzel szemben a Tether a bitcoinerek álmát támogatja: egy olyan világot, ahol a bitcoin nemcsak értékőrző, hanem globális fizetőeszköz is lehet. Ardoino víziója szerint a Tether az USDT-vel a Bitcoin forradalmának gerince, amely a fiat rendszerekből a Bitcoin globális, decentralizált jövőjébe vezető hidat biztosít, különösen olyan piacokon, ahol a helyi valuták megbízhatatlanok. Mindkét oldal a dollár jelenlegi dominanciáját használja fel, de eltérő célokkal: a Circle a központosított rendszerbe integrál, a Tether pedig a rendszer megdöntésére játszik és decentralizál. Hová tart a csata? A stablecoinok versengése nem ér véget a piaci részesedés elosztásával. A Circle az amerikai és európai szabályozók támogatásával, például a Trump-kormány bitcoin szabályozási terveivel vagy az EU e-money licenceivel, egyre erősebb pozíciót épít. Az USDC-t a DeFi szabályozott szegmensében és intézményi körökben preferálják (a DeFi decentralizált pénzügyek néven tetszeleg ugyan, miközben valójában nem decentralizált, mivel nem a Bitcoin az alapja, hanem ez egy kripto varázslat). Eközben a Tether az USDT-vel a bitcoin kereskedés és a fejlődő piacok királya marad, ahol a gyorsaság és a rugalmasság fontosabb, mint a szabályozói jóváhagyás. A Tether imázsát az FBI-val való együttműködéssel és bitcoin-befektetésekkel próbálja javítani, hogy eloszlassa a korábbi átláthatósági kételyeket. A két stablecoin mögött álló táborok eltérő utakat járnak, és bár mindkettő a bitcoin ökoszisztéma részeként létezik, céljaik merőben különböznek: a Circle a bitcoin szabályozott integrációját segíti elő, míg a Tether a bitcoin decentralizált forradalmát támogatja. A kérdés az, hogy a jövőben a szabályozott integráció vagy a decentralizált forradalom víziója győz-e, és hogy a dollár vagy a bitcoin kerül-e ki győztesen ebből a csendben zajló háborúból. Mindkettő a bitcoin mainstream elfogadásáért küzd? A Circle és az USDC elsősorban a dollár alapú pénzügyi rendszer blockchain-alapú kiterjesztésén dolgozik, ahol a bitcoin csak egy eszköz a sok közül, és a hangsúly a szabályozott integráción van, például CBDC-kkel együttműködve. Ezzel szemben a Tether és a bitcoinerek valóban a bitcoin mainstream elfogadását célozzák, a stablecoint a bitcoin ökoszisztéma támogatására használva, például bányászati beruházásokkal vagy a fejlődő piacokon való terjeszkedéssel. A Tether a bitcoin forradalmát szolgálja, míg a Circle a bitcoin szabályozott elfogadását segíti, de nem feltétlenül annak dominanciáját. Ez a különbség a két tábor közötti alapvető feszültség forrása.

A Jack Mallers Show házigazdája a 88. epizódban szenvedélyes és részletes elemzést ad a globális gazdasági és geopolitikai helyzetről. A műsor címe, "A fiat vége: Eljött a Bitcoin ideje", már előrevetíti Jack meggyőződését, hogy történelmi fordulópont előtt állunk. Az adásban a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, a ritkaföldfémek körüli feszültségek, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe szabályozása, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany versengése kerül a középpontba. Jack közvetlen, energikus stílusban beszél, időnként technikai nehézségekkel küzdve, de mindig a lényegre fókuszál: a fiat valuták rendszere omladozik, és a Bitcoin lehet a megoldás a jelenlegi gazdasági problémákra. Kína a Nyugatot fenyegeti Jack az adás elején a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút elemzi, amely szerinte Kína egyértelmű fölényét mutatja. Az Egyesült Államok, mint a világ tartalékvalutájának kibocsátója, évtizedek óta túlzottan pénzügyi alapú gazdaságot épített, miközben ipari bázisát elhanyagolta. A keleti és nyugati partokon a technológiai és pénzügyi szektorok virágoznak, de az ország középső része, amit Jack "rozsdaövezetként" emleget, gazdasági értelemben haldoklik. Ezzel szemben Kína a világ gyárává vált, mindent előállítva az iPhone-októl az amerikai hadsereg fegyvereiig. Jack egy diagramra hivatkozik, amely bemutatja, hogy a kínai beszállítók mennyire mélyen beágyazódtak az amerikai katonai ellátási láncba, például a Tomahawk rakéták és az F-35-ös vadászgépek gyártásában. Kína nemrég szigorította a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó korlátozásait, válaszul Donald Trump vámjaira és a kereskedelmi háborúra. Ezek a ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a modern technológiákhoz és a hadiiparhoz, és Kína ezzel a lépéssel gyakorlatilag lefegyverzi a Nyugatot. Jack szerint Kína üzenete világos: "Nincs fegyveretek, mert mi gyártjuk őket. Nincs iparotok, mert mi vagyunk a világ gyára." Ez a helyzet komoly kihívást jelent a Nyugat számára, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei nem képesek rövid távon függetlenedni Kínától. Jack egy példát is hoz: az Egyesült Államok két hét alatt elhasználta legjobb rakétaelhárító rendszereinek 25%-át Izrael védelmében, és ezek pótlása évtizedeket vehet igénybe. Ez szerinte azt mutatja, hogy az USA katonai ereje már nem elegendő a globális dominancia fenntartására. Kína és Oroszország termelési kapacitása meghaladja az Egyesült Államokét, és a Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy erőszakkal érvényesítse akaratát. Jack szerint ez történelmi jelentőségű: 500 év után először fordul elő, hogy a Nyugat nem tudja katonai erővel kényszeríteni a világot a dollár használatára. Ez a folyamat szerinte a Pax Americana, az amerikai világrend végének jele, és egy új monetáris rendszer születését vetíti előre. A Nyugat válaszlépései és Kína gyors reakciója Jack részletesen elemzi, hogyan próbálja az Egyesült Államok és szövetségesei visszaszerezni a kezdeményezést. Példaként említi a holland Nexperia chipgyártó cég esetét, amelyet a holland kormány amerikai nyomásra államosított, hogy korlátozza Kína hozzáférését a fejlett technológiákhoz. Kína azonban alig öt óra alatt válaszolt: exportkorlátozásokat vezetett be a Nexperia termékeire, ami veszélyezteti az európai autóipar működését, mivel ezek a chipek nélkülözhetetlenek az autók elektronikus rendszereihez. Jack szerint ez Kína üzenete: "Ha tovább feszítitek a húrt, tönkretesszük a gazdaságotokat." Ez a gyors válasz azt mutatja, hogy Kína nemcsak gazdasági, hanem stratégiai fölényben is van, hiszen képes azonnal és hatékonyan reagálni a Nyugat lépéseire. Az európai autógyártók, mint a BMW és a Volkswagen, már most aggódnak a chipellátás miatt, és az egész európai autóipar összeomolhat, ha a helyzet nem oldódik meg gyorsan. Jack hangsúlyozza, hogy a Nyugat nem képes hasonló nyomást gyakorolni Kínára, mert az amerikai gazdaság és technológiai szektor is Kínától függ. Ha Kína hasonló korlátozásokat vezetne be az amerikai cégek, például az Amazon, a Tesla vagy a Google ellen, az katasztrofális következményekkel járna. Jack szerint ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a Nyugatnak nincs valódi tárgyalási pozíciója, és az Egyesült Államok nem tudja többé erőszakkal vagy gazdasági nyomással irányítani a globális eseményeket. Az Egyesült Államok újraiparosítási tervei és hozamgörbe-szabályozás Jack szerint az Egyesült Államok előtt egyetlen út áll: az újraiparosítás. Az ország évtizedek óta elhanyagolta ipari kapacitásait, miközben a pénznyomtatásra és a pénzügyi spekulációkra koncentrált. Most azonban, hogy Kína "lefegyverezte" a Nyugatot, az USA-nak újra kell építenie gyártási kapacitásait. Ez azonban nem egyszerű feladat. Jack idézi apjától: "18 évbe telik, hogy egy 18 éves embert nevelj ki." Az újraiparosítás nem csak gyárak építéséről szól, hanem egy új generáció képzéséről, szabályozási reformokról és a társadalom átalakításáról is. Az Egyesült Államok jelenleg nem rendelkezik sem a szakértelemmel, sem a munkaerővel ahhoz, hogy gyorsan újjáépítse ipari bázisát. A politikai vezetők, mint Scott Bessent és Jamie Dimon, felismerték ezt a szükségletet. Bessent a "Warp Speed" kifejezést használja, amit a COVID-19 vakcinák gyors fejlesztésére alkalmaztak, jelezve, hogy az újraiparosítás háborús szintű finanszírozást igényel. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója bejelentette, hogy bankja 1,5 ezer milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaság biztonságát erősítő iparágakba, például a ritkaföldfémek kitermelésébe és a hadiiparba. Jack szerint ez a lépés azt mutatja, hogy a helyzet kritikus, és az USA vezetése végre felébredt. Az újraiparosítás finanszírozása azonban hatalmas kihívás. Jack kiemeli, hogy az Egyesült Államok 37 ezer milliárd dolláros adóssága fenntarthatatlan, és a pénznyomtatás az egyetlen módja annak, hogy finanszírozzák a folyamatot. Itt kerül képbe a hozamgörbe-szabályozás (yield curve control, YCC), amit Jack a podcastban is említ. A hozamgörbe-szabályozás egy monetáris politikai eszköz, amelyet a jegybankok arra használnak, hogy a kötvényhozamokat egy meghatározott szinten tartsák, ezzel stabilizálva a finanszírozási költségeket. Jack szerint az USA-ban a hozamgörbe szabályozása már részben elkezdődött, például a stablecoinokkal kapcsolatos szabályozások, mint a Genius Act, amely lényegében a dollár alapú finanszírozás új formáját testesíti meg. A stablecoinok lehetővé teszik, hogy a dollár alapú eszközök globálisan hozzáférhetőek legyenek, miközben a kormány számára új vásárlókat biztosítanak az államadósság finanszírozására. Jack megjegyzi, hogy a Federal Reserve valószínűleg hamarosan leállítja a mérlegcsökkentést (quantitative tightening, QT), és újraindítja a pénznyomtatást (quantitative easing, QE), hogy finanszírozza az újraiparosítást. Ez a lépés azonban jelentős inflációhoz vezethet, ami tovább gyengíti a dollárt. Az újraiparosítás időigényes és költséges folyamat. Jack becslése szerint legalább 10 évre van szükség ahhoz, hogy az USA elérje a kívánt ipari kapacitást. Ráadásul a szabályozási környezet, a környezetvédelmi törvények és a politikai instabilitás további akadályokat jelent. Például egy Wall Street Journal cikk szerint az USA Guam szigetén épít védelmi rendszert Kína ellen, de ennek befejezése a 2030-as évekre várható. Hasonlóképpen, egy dél-koreai megrendelés amerikai hajók gyártására kudarcot vallott, mert az USA-nak nincs meg a kapacitása a hajók megépítéséhez. Jack szerint az újraiparosítás nem egy gyors megoldás, hanem egy évtizedes projekt, amely hatalmas pénzügyi és társadalmi erőfeszítést igényel. A fiat vége és a Bitcoin szerepe Jack szerint a jelenlegi gazdasági helyzet a fiat valuták végének kezdetét jelzi. Az Egyesült Államok hatalmas adóssága és a pénznyomtatás szükségessége elkerülhetetlenül inflációhoz vezet, ami a dollár további gyengülését okozza. A Bitcoin és az arany azok az eszközök, amelyek profitálnak ebből a helyzetből. A Bitcoin árfolyama az adás idején 110 680 dollár volt, de Jack szerint ez csak a kezdet. Egyre többekkel összhangban egy "szuperciklust" vizionál, mely során az elkövetkező hónapokban a Bitcoin árfolyama akár 400-600 ezer dollárra is emelkedhet. Jack szerint a hozamgörbe-szabályozás és a pénznyomtatás további lökést ad a Bitcoin árának, mivel a Bitcoin a likviditási válságokra és a valuta leértékelésére a legérzékenyebben reagáló eszköz. Jack a Bitcoint "igazság gépezetnek" nevezi, amely érzékenyen reagál a pénzügyi rendszer problémáira. Amikor a piacok likviditási válságba kerülnek, a Bitcoin árfolyama eshet, de ez csak átmeneti, mert a pénznyomtatás hatására az árfolyam újra emelkedni fog. A Federal Reserve már jelezte, hogy leállíthatja a mérlegcsökkentést, és újraindíthatja a pénznyomtatást, hogy finanszírozza az újraiparosítást. Jack szerint ez a lépés elkerülhetetlen, és a Bitcoin lesz az, amely a legjobban teljesít a fiat valuták elértéktelenedése során. A hozamgörbe szabályozása pedig további bizonyíték arra, hogy a kormány és a jegybank minden eszközt bevet, hogy fenntartsa a pénzügyi rendszert, miközben a Bitcoin kínál alternatívát a hagyományos rendszerrel szemben. Bitcoinba emigrálás: Az új Amerika Jack egyik leginspirálóbb gondolatmenete az adásban az, hogy a Bitcoin és az internet egy újfajta "Amerikát" képvisel, ahová az emberek most emigrálnak. Régen az emberek Európából az Egyesült Államokba vándoroltak a szabadság, az egyenlő lehetőségek és a jólét reményében, ahogyan azt a Szabadság-szobor szimbolizálta. Ma azonban, amikor az amerikai álom halványul, és az autoriter rendszerek világszerte erősödnek, az emberek a Bitcoinba és az internetre "emigrálnak". Jack szerint a Bitcoin nem csupán egy pénzügyi eszköz, hanem egy eszme, amely magában hordozza az amerikai értékeket: a szólásszabadságot, a tulajdonjogot, az egyenlő lehetőségeket és a szabad piacokat. Az emberek a Bitcoinba menekülnek, hogy megvédjék vagyonukat, idejüket és energiájukat a kormányok és a fiat rendszerek manipulációjától. Jack szerint a Bitcoin olyan, mint egy új startup, amely az emberiség reményeit és álmait testesíti meg. Az emberek a Bitcoinba "emigrálnak", mert az egy olyan világot kínál, ahol nincs szükség közvetítőkre, ahol az egyén ellenőrizheti saját vagyonát, és ahol a szabad piac dönti el, mi a valódi érték. Ez a gondolat különösen erőteljes, mert Jack szerint a Bitcoin és az internet együtt egy új "hegyen álló házat" alkot, amely az emberiség új vezércsillaga lehet. Ez a vízió azt sugallja, hogy a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy új társadalmi rend alapja, amely a szabadságra és az egyéni felelősségre épül. Bitcoin kontra arany: a jövő harca Jack az epizód végén a Bitcoin és az arany közötti versenyről beszél. Kína az aranyat választotta a jüan leértékeléséhez, és aktívan vásárolja fel az aranyat, hogy megerősítse pénzügyi rendszerét. Jack szerint azonban az arany egy elavult szikla, egy "analóg" eszköz, amely nem képes lépést tartani a modern világgal. Az arany szállításához és tárolásához bizalomra van szükség, amelyet a bankok és kormányok gyakran kihasználnak és manipulálnak. Ezzel szemben a Bitcoin egy digitális, decentralizált hálózat, amely nem igényel közvetítőket, és matematikailag garantálja a szűkösséget. Jack szerint a Bitcoin nem csak pénz, hanem egy újfajta társadalmi és gazdasági rend alapja is lehet. Az internet és a Bitcoin képviseli azokat az értékeket, amelyek egykor Amerikát naggyá tették: szabadság, egyenlő lehetőségek, szabad piacok. Jack úgy véli, hogy a jövő harca nem az Egyesült Államok és Kína között zajlik, hanem az internet és Kína között. Az internet, mint globális hálózat, képes milliárdokat bevonni, míg Kína egy zárt, autoriter rendszer, amely nem exportál ötleteket. A Bitcoin és az internet lehet az új "hegyen álló ház", amely a szabadság és a prosperitás szimbóluma. Jack egy másik fontos gondolatmenete, hogy az arany hosszú távon az emberi találékonyság és mérnöki munka ellen való fogadás. Az arany szűkössége attól függ, hogy az emberek nem találnak új lelőhelyeket vagy nem fejlesztenek ki új bányászati technológiákat. Ezzel szemben a Bitcoin matematikailag rögzített kínálata védelmet nyújt az emberi innovációval szemben, így hosszú távon jobb pénznek bizonyul. Jack szerint az aranyat választó Kína egy elavult, autoriter rendszert képvisel, míg a Bitcoin és az internet a szabadságot és a nyílt innovációt testesíti meg. A fiat rendszer összeomlása és a szabad piac ereje A fenti összefoglalót kiegészíti néhány további fontos gondolat, amely Jack podcastjának lényegét erősíti. Az egyik ilyen a fiat rendszer összeomlásának elkerülhetetlensége. Jack szerint az Egyesült Államok évtizedek óta "semmit sem csinált", csak pénzt nyomtatott és pénzügyi trükkökkel próbálta fenntartani a jólét látszatát. Ez a rendszer azonban most elérte határait, és a 37 ezer milliárd dolláros adósság terhe alatt összeomlik. Jack szerint a fiat pénz lényege, hogy lenullázza az emberek munkáját, idejét és energiáját, ami szerinte az egyik legnagyobb tiszteletlenség az emberiséggel szemben. A pénz az emberek hozzájárulásának absztrakt formája, és a fiat rendszer elértéktelenítése egyenlő az emberi erőfeszítések elértéktelenítésével. Egy másik fontos gondolat a szabad piac ereje, amelyet Jack a Bitcoin kapcsán hangsúlyoz. A Bitcoin egy olyan rendszer, amely a szabad piac elveire épül: nincs központi irányítás, nincs manipuláció, és a piac dönti el az értéket. Jack szerint a Bitcoin "önreferenciális" rendszere, például a bányászati nehézség automatikus szabályozása, biztosítja, hogy a hálózat bármilyen támadással vagy zavarral szemben ellenálló legyen. Például, ha Kína megpróbálná korlátozni a Bitcoin bányászatához szükséges chipeket, a hálózat alkalmazkodna, és a szabad piac másutt találná meg a szükséges kapacitást. Ez a rugalmasság és decentralizáció teszi a Bitcoint egyedülállóvá, és Jack szerint ez az, ami miatt a Bitcoin hosszú távon legyőzi az aranyat és a fiat rendszert. Strike és XXI fejlemények Az epizód végén Jack röviden kitér a Strike-ra, a saját cégére, amely Bitcoin-alapú pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. A Strike új termékeket vezet be, például bitcoin-alapú hitelfelvételi lehetőségeket New Yorkban, Texasban és Kaliforniában is, valamint egy hitelkártya-terméket, amely lehetővé teszi a Bitcoin alapú életmódot. A cég emellett fejleszt egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több különálló fiókot hozzanak létre családtagjaiknak vagy különböző célokra, például gyerekek számára történő megtakarításra. Ez a funkció különösen népszerű kérés a felhasználók körében, mert lehetővé teszi, hogy egyetlen platformon belül kezeljék különböző céljaikra szánt Bitcoin-állományukat. Jack a XXI nevű Bitcoin-cégéről is beszél, amely nem csupán egy Bitcoin-kincstár, hanem egy olyan vállalat, amely a Bitcoin ökoszisztéma vezető szereplőjévé szeretne válni. A cég jelenleg 43 514,12 BTC-t tart tartalékban, ami közel 5 milliárd dollár értékű. Jack hangsúlyozza, hogy a XXI nem tervez részvényeket eladni, és hosszú távú elkötelezettséggel bír a Bitcoin iránt. A cég célja, hogy a Bitcoin-expozíciót a tőkepiacokon keresztül biztosítsa, ötvözve a nagyvállalati megbízhatóságot a startupok növekedési potenciáljával. Záró gondolatok Jack Mallers podcastja egy szenvedélyes és részletes elemzés a jelenlegi globális gazdasági és geopolitikai helyzetről, amelyben a fiat valuták rendszere omladozik, a Bitcoin pedig egy új korszak előhírnöke. Kína dominanciája, az Egyesült Államok újraiparosítási kihívásai, a hozamgörbe-szabályozás, a Bitcoinba való "emigrálás" gondolata, valamint a Bitcoin és az arany közötti verseny mind azt jelzik, hogy történelmi időkben élünk. Jack optimista a Bitcoin jövőjével kapcsolatban, és arra buzdít mindenkit, hogy maradjanak alázatosak, gyűjtsenek satokat, és legyenek részesei ennek a változásnak. Az epizód technikai nehézségei ellenére is inspiráló és gondolatébresztő, Jack pedig továbbra is elkötelezett abban, hogy hetente friss tartalommal jelentkezzen, és támogassa a Bitcoin adoptációt. https://www.youtube.com/live/Q3On66u6vAE

A Jack Mallers Show 87. epizódjában, amelynek címe Bitcoin: The Debasement Trade, vagyis az értékcsökkenési kereskedés, többek közt a Bitcoin péntek esti árfolyamzuhanásáról beszél, amely 120 000 dollárról 100 000 dollárra esett 12 óra leforgása alatt. Jack szerint a Bitcoin a globális likviditás füstjelzője, a piacok igazságmérőjeként működik, mivel a nap 24 órájában elérhető, szabad piac. Geopolitikai feszültségek és ritkaföldfémek A Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági konfliktus a ritkaföldfémek exportkorlátozása miatt eszkalálódott. Kína új szabályokat vezetett be, amelyek szerint minden olyan termék, amely kínai ritkaföldfémeket tartalmaz, Peking engedélyéhez kötött. Jack szerint ez a lépés a globális ellátási láncok feletti kínai dominanciát erősíti, és az USA számára komoly kihívást jelent, mivel az ország ipari termelése nagymértékben függ ezekről az anyagoktól. Az USA tarifaemeléseket fontolgat, de Jack szerint ez csak blöff, mert az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő tőkeáttétellel Kínával szemben. A pénzügyi rendszer átalakulása Jack úgy véli, hogy az 1971-es dolláralapú rendszer haldoklik, és a világ egy új, semleges tartalékvaluta-rendszer felé tart, amelynek élén a Bitcoin és az arany állhat. A dollár értékvesztése és az USA eladósodása miatt elengedhetetlen a pénznyomtatás, ami növeli a Bitcoin értékét, mivel az a legszűkösebb eszköz, amely nem inflálható. Jack hangsúlyozza, hogy a Bitcoin nem csupán egy értékcsökkenési kereskedés, hanem a globális pénzügyi rendszer megoldása. A mesterséges intelligencia hatása Jack szerint a mesterséges intelligencia deflációs erő, mivel csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jelentős munkahelyvesztést okoz a fehérgalléros szektorban. Ez a vagyoni egyenlőtlenségeket növeli, és az USA a munkanélküliség miatt is kénytelen lesz pénzt nyomtatni, például egy lehetséges alapjövedelem (UBI) finanszírozására. Az MI-boom jelenleg adósságalapú finanszírozással működik, ami további gazdasági instabilitást hozhat. A Strike működése a piaci zűrzavarban Jack büszkén számol be arról, hogy a Strike, az általa vezetett Bitcoin-alapú pénzügyi platform, a piaci zűr alatt is stabilan működött, ellentétben más nagy platformokkal, például a Coinbase-zel vagy a Krakennel, amelyek leálltak. A Strike nem hajtott végre likvidálásokat vagy marginhívásokat, mivel ügyfeleik túlnyomórészt alacsony tőkeáttétellel, 50%-os LTV (loan-to-value, hitel/érték arány) mellett vesznek fel kölcsönöket, bár Jack megemlíti, hogy az átlagos hitel/érték arány a gyakorlatban közelebb van a 40%-hoz, mert az ügyfelek gyakran túl biztosítják a kölcsönöket. A platform a volatilis időszakban is online maradt, bár a vételi és eladási árak közötti spread időnként kiszélesedett a likviditási problémák miatt. Személyes gondolatok és üzenetek Jack hangsúlyozza a "maradj szerény, gyűjtsd a satokat" filozófiát, és arra biztatja hallgatóit, hogy ne dőljenek be a shitcoinok vagy más spekulatív eszközök csábításának. Személyes anekdotaként megemlíti, hogy a Chase Bank kitiltotta őt a szolgáltatásaiból, valószínűleg azért, mert nyilvánosan kritizálta Jamie Dimont, a bank vezérigazgatóját, aki korábban a Bitcoint a bűnözők pénzeként jellemezte. Összegzés Jack szerint a világ egy monetáris rendszerváltás küszöbén áll, ahol a Bitcoin és az arany semleges tartalékeszközökké válnak. A geopolitikai feszültségek, az MI által okozott gazdasági változások és az USA pénzügyi politikája mind azt mutatják, hogy a dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és a Bitcoin értéke jelentősen emelkedhet. Jack 250 000 és 1 millió dollár közötti árfolyamot jósol a Bitcoinra 2026-ra, a globális likviditás és a pénznyomtatás függvényében. A Strike platform stabil működése és ügyfélbarát hozzáállása a piaci zűrzavarban megerősíti Jack hitét a Bitcoin jövőjében. Az epizód optimista hangvételű, nyers és közvetlen, hangsúlyozva az egyéni felelősséget és a Bitcoinba való befektetés fontosságát. https://www.youtube.com/live/AJjfEL773Fg

"Ma töltöm be a 41-et, de nem érzek késztetést az ünneplésre. Nemzedékünknek fogy az ideje, hogy megóvja azt a szabad internetet, amelyet apáink álmodtak meg és építettek fel számunkra. Ami egykor az információ szabad áramlásának szentélye volt, most a totális kontroll fegyverévé torzul. A hajdan szabad országok disztópikus intézkedéseket vezetnek be: digitális személyazonosságot erőltetnek (Egyesült Királyság), online korkontrollt írnak elő (Ausztrália), és privát üzeneteink tömeges átvizsgálására készülnek (EU). Németország üldözőbe veszi azokat, akik az interneten merészelik bírálni a hatóságokat. Az Egyesült Királyság ezreket zár börtönbe egy-egy tweet miatt. Franciaország büntetőeljárást indít azok ellen a technológiai vezetők ellen, akik a szabadság és a magánélet védelméért küzdenek. Egy sötét, elnyomó világ közeleg rohamos léptekkel – miközben mi álmunkban szendergünk. Nemzedékünk azzal a szégyennel vonulhat be a történelembe, mint az utolsó, amely még ismerte a szabadságot – és tétlenül nézte, ahogy elorozzák tőle. Hazugságot etettek velünk. Azt sulykolták belénk, hogy generációnk legfőbb küldetése lerombolni mindazt, amit elődeink ránk hagytak: a hagyományt, a magánéletet, a szuverenitást, a szabad piacot és a szólásszabadságot. Őseink örökségének elárulásával az önpusztítás ösvényére léptünk – erkölcsileg, szellemileg, gazdaságilag, és végső soron biológiailag is. Nem, ma nem ünnepelek. Az időm vészesen fogy. A MI időnk vészesen fogy." *** I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers. What was once the promise of the free exchange of information is being turned into the ultimate tool of control. Once-free countries are introducing dystopian measures such as digital IDs (UK), online age checks (Australia), and mass scanning of private messages (EU). Germany is persecuting anyone who dares to criticize officials on the Internet. The UK is imprisoning thousands for their tweets. France is criminally investigating tech leaders who defend freedom and privacy. A dark, dystopian world is approaching fast — while we’re asleep. Our generation risks going down in history as the last one that had freedoms — and allowed them to be taken away. We’ve been fed a lie. We’ve been made to believe that the greatest fight of our generation is to destroy everything our forefathers left us: tradition, privacy, sovereignty, the free market, and free speech. By betraying the legacy of our ancestors, we’ve set ourselves on a path toward self-destruction — moral, intellectual, economic, and ultimately biological. So no, I’m not going to celebrate today. I’m running out of time. WE are running out of time. Pavel Durov -

X (formerly Twitter)

Pavel Durov (@durov) on X

I’m turning 41, but I don’t feel like celebrating. Our generation is running out of time to save the free Internet built for us by our fathers...

A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében: „Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.” A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad. Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként? https://www.youtube.com/live/tZxQewjE2H4