A Jack Mallers Show 87. epizódjában, amelynek címe Bitcoin: The Debasement Trade, vagyis az értékcsökkenési kereskedés, többek közt a Bitcoin péntek esti árfolyamzuhanásáról beszél, amely 120 000 dollárról 100 000 dollárra esett 12 óra leforgása alatt. Jack szerint a Bitcoin a globális likviditás füstjelzője, a piacok igazságmérőjeként működik, mivel a nap 24 órájában elérhető, szabad piac.
Geopolitikai feszültségek és ritkaföldfémek
A Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági konfliktus a ritkaföldfémek exportkorlátozása miatt eszkalálódott. Kína új szabályokat vezetett be, amelyek szerint minden olyan termék, amely kínai ritkaföldfémeket tartalmaz, Peking engedélyéhez kötött. Jack szerint ez a lépés a globális ellátási láncok feletti kínai dominanciát erősíti, és az USA számára komoly kihívást jelent, mivel az ország ipari termelése nagymértékben függ ezekről az anyagoktól. Az USA tarifaemeléseket fontolgat, de Jack szerint ez csak blöff, mert az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő tőkeáttétellel Kínával szemben.
A pénzügyi rendszer átalakulása
Jack úgy véli, hogy az 1971-es dolláralapú rendszer haldoklik, és a világ egy új, semleges tartalékvaluta-rendszer felé tart, amelynek élén a Bitcoin és az arany állhat. A dollár értékvesztése és az USA eladósodása miatt elengedhetetlen a pénznyomtatás, ami növeli a Bitcoin értékét, mivel az a legszűkösebb eszköz, amely nem inflálható. Jack hangsúlyozza, hogy a Bitcoin nem csupán egy értékcsökkenési kereskedés, hanem a globális pénzügyi rendszer megoldása.
A mesterséges intelligencia hatása
Jack szerint a mesterséges intelligencia deflációs erő, mivel csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jelentős munkahelyvesztést okoz a fehérgalléros szektorban. Ez a vagyoni egyenlőtlenségeket növeli, és az USA a munkanélküliség miatt is kénytelen lesz pénzt nyomtatni, például egy lehetséges alapjövedelem (UBI) finanszírozására. Az MI-boom jelenleg adósságalapú finanszírozással működik, ami további gazdasági instabilitást hozhat.
A Strike működése a piaci zűrzavarban
Jack büszkén számol be arról, hogy a Strike, az általa vezetett Bitcoin-alapú pénzügyi platform, a piaci zűr alatt is stabilan működött, ellentétben más nagy platformokkal, például a Coinbase-zel vagy a Krakennel, amelyek leálltak. A Strike nem hajtott végre likvidálásokat vagy marginhívásokat, mivel ügyfeleik túlnyomórészt alacsony tőkeáttétellel, 50%-os LTV (loan-to-value, hitel/érték arány) mellett vesznek fel kölcsönöket, bár Jack megemlíti, hogy az átlagos hitel/érték arány a gyakorlatban közelebb van a 40%-hoz, mert az ügyfelek gyakran túl biztosítják a kölcsönöket. A platform a volatilis időszakban is online maradt, bár a vételi és eladási árak közötti spread időnként kiszélesedett a likviditási problémák miatt.
Személyes gondolatok és üzenetek
Jack hangsúlyozza a "maradj szerény, gyűjtsd a satokat" filozófiát, és arra biztatja hallgatóit, hogy ne dőljenek be a shitcoinok vagy más spekulatív eszközök csábításának. Személyes anekdotaként megemlíti, hogy a Chase Bank kitiltotta őt a szolgáltatásaiból, valószínűleg azért, mert nyilvánosan kritizálta Jamie Dimont, a bank vezérigazgatóját, aki korábban a Bitcoint a bűnözők pénzeként jellemezte.
Összegzés
Jack szerint a világ egy monetáris rendszerváltás küszöbén áll, ahol a Bitcoin és az arany semleges tartalékeszközökké válnak. A geopolitikai feszültségek, az MI által okozott gazdasági változások és az USA pénzügyi politikája mind azt mutatják, hogy a dollár értékvesztése elkerülhetetlen, és a Bitcoin értéke jelentősen emelkedhet. Jack 250 000 és 1 millió dollár közötti árfolyamot jósol a Bitcoinra 2026-ra, a globális likviditás és a pénznyomtatás függvényében. A Strike platform stabil működése és ügyfélbarát hozzáállása a piaci zűrzavarban megerősíti Jack hitét a Bitcoin jövőjében. Az epizód optimista hangvételű, nyers és közvetlen, hangsúlyozva az egyéni felelősséget és a Bitcoinba való befektetés fontosságát.
https://www.youtube.com/live/AJjfEL773Fg
Mik azok a stabilcoinok?
A stabilcoinok olyan digitális tokenek, amelyek az amerikai dollár helyettesítőjeként működnek, értékük általában 1:1 arányban van rögzítve az amerikai dollárhoz. Gyakran amerikai kincstárjegyekkel vannak alátámasztva, például a Tether esetében, amely 142 milliárd dollár értékű kincstárjegyekkel van fedezve. A kriptokereskedők (trader) ezekkel a stabilcoinokkal „parkolnak”, amikor például másik tőzsdére szeretnék átvinni a pénzüket, vagy más befektetést terveznek.
Korlátlan létrehozás és inflációs hatás
Keiser szerint semmi sem akadályozza meg, hogy magáncégek, önkormányzatok vagy más szervezetek végtelen számú stabilcoint hozzanak létre. Ez inflációs hatású, mert ezek a tokenek lényegében új dollárokat hoznak létre, ami csökkenti az amerikai dollár vásárlóerejét. A stabilcoinokat a hagyományos amerikai dollárhoz hasonlítja, amelyet szintén „a semmiből nyomtatnak”, és úgy véli, hogy ezek a tokenek „levegő által támogatott levegő”, vagyis nem áll mögöttük valós érték. Keiser szerint a stabilcoinok csak időhúzásra szolgálnak, meghosszabbítva egy elavult pénzügyi rendszer, különösen az amerikai dollár agóniáját.
Piaci szerep és globális hatás
A stabilcoinokat főként olyan országokban használják, ahol nincs hozzáférés hagyományos banki szolgáltatásokhoz vagy amerikai dollárhoz, például Dél-Amerikában vagy Közép-Amerikában, illetve ahol a helyi fiat valuták drasztikusan értéktelenednek. Ezekben a régiókban a stabilcoinok lehetővé teszik, hogy az emberek dolláralapú tranzakciókat végezzenek egy mobilalkalmazáson keresztül. Az amerikai kormány támogatja a stabilcoinok terjedését, mert ezek növelik az amerikai kincstárjegyek iránti keresletet, ami segít finanszírozni az USA 35-37 trillió dolláros államadósságát. Keiser szerint ez azonban csak átmeneti időhúzás, és nem oldja meg a dollár mélyebb problémáit.
Problémák és kritikák
Keiser úgy látja, hogy a stabilcoinok nem szolgálnak valódi gyakorlati célt, csak „zajt” keltenek a piacon, és hozzájárulnak az inflációhoz. Szerinte a stabilcoinok csak arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák az amerikai dollár elkerülhetetlen bukását, mintha egy haldokló valuta utolsó lélegzetvételét támogatnák. Hosszú távon a stabilcoinok nem képesek versenyezni a Bitcoinnal, amely decentralizált, cenzúrázhatatlan és valódi értéket képvisel. S a Bitcoin végül globális tartalékvalutává válik, elérve akár az 1-2 millió dolláros árfolyamot.
Példák és piaci méret
Keiser kiemeli a Tether-t, amelynek piaci értéke mára 142 milliárd dollárra nőtt, és a USDC-t, mint a legnagyobb stabilcoinokat. A Tether 2012-ben indult, akkor még csak néhány millió dollárnyi értéket képviselt, ma viszont óriási piaci szereplő. Ezek a stabilcoinok a globális piacokon dollárhelyettesítőként működnek, különösen olyan helyeken, ahol a helyi valuták instabilak vagy gyorsan értéktelenednek.
Stabilcoinok és digitális jegybankpénzek összehasonlítása
A stabilcoinokat megkülönbözteti a digitális jegybankpénzektől (CBDC). Míg a stabilcoinokat magáncégek bocsátják ki, és kevésbé szigorúan szabályozottak, a digitális jegybankpénzeket központi bankok bocsátják ki és kontrollálják, és céljuk a tranzakciók teljes körű megfigyelése. Példaként említhető a kínai digitális jüan vagy a készülő digitális euró, amelyeket a központi hatóságok szoros felügyelet alatt tartanak. Keiser szerint a digitális jegybankpénzek lehetőséget adnak társadalmi kreditrendszerek bevezetésére, és olyan rendszert jelöl, ahol a tranzakciókat cenzúrázhatják, és az egyének viselkedését pontozással értékelik (mint például Kínában). A stabilcoinok szintén centralizáltak, de kevésbé autoriterek, és jelenleg főként a globális délen, banki hozzáférés nélküli területeken nyújtanak gyakorlati megoldást.
Tanulási folyamat és hibák
Keiser szerint a kriptopiac újoncai, például Donald Trump, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy stabilcoinokba vagy más altcoinokba fektetnek a Bitcoin helyett. Trump saját coinja, amely 80-90%-ot zuhant, jó példa erre. Keiser úgy véli, hogy ez a tanulási folyamat része, és az embereknek meg kell tapasztalniuk a hibáikat, hogy felismerjék a Bitcoin valódi értékét. A stabilcoinok csupán átmeneti figyelemelterelést jelentenek, és nem állják meg a helyüket a Bitcoinnal szemben.
Jövőbeli kilátások
A stabilcoinok nem tudják megállítani a Bitcoin térnyerését. Más országok, például Oroszország vagy Kína, aranyfedezetű stabilcoinokkal próbálhatnak ellenlépést tenni, ami geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A Bitcoin azonban, mint cenzúrázhatatlan és decentralizált eszköz, az egyetlen megoldás a jelenlegi pénzügyi rendszer problémáira. A stabilcoinok és a dollár időhúzása ellenére a Bitcoin végül kétségtelenül domináns globális valutává válik.
"A magánszféra jövőjéért, a tömeges megfigyelés ellen Németországnak határozottan el kell utasítania a csevegésellenőrzési javaslat kliensoldali ellenőrzését" címmel írt Meredith Whittaker, a Signal Alapítvány elnöke egy erőteljes felhívást 2025. október 3-án, amelyben a magánszféra védelmének fontosságát hangsúlyozza az uniós csevegésellenőrzési javaslat ellen. A szavazás várható időpontja október 14. Íme a felhívás magyar fordítása.
Aggodalommal értesültünk arról, hogy Németország a hírek szerint katasztrofális pálfordulásra készül, és feladhatja az uniós csevegésellenőrzési (Chat Control) javaslattal szembeni hosszú ideje fennálló, elvi alapokon nyugvó ellenállását. Ez valójában a magánszféra jogának végét jelenthetné Európában. Németország hagyományosan a magánszféra bajnoka volt, saját történelmi tapasztalataiból okulva, amely megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a tömeges megfigyelés, és eddig szilárdan kiállt e jog védelméért egész Európa érdekében. Most, amikor a geopolitikai bizonytalanság idején alapvető infrastruktúráink kiberbiztonsága minden eddiginél fontosabb, a megadás érthetetlen stratégiai hiba és Európa történelmi tanulságok iránti elkötelezettségének elárulása lenne.
A gyermekvédelem ürügyén a legújabb csevegésellenőrzési javaslatok minden üzenet, fénykép és videó átfogó ellenőrzését írják elő az emberek eszközein, amelyeket egy kormány által előírt adatbázis vagy mesterséges intelligencia modell segítségével vizsgálnának meg, hogy eldöntsék, azok engedélyezett tartalomnak minősülnek-e vagy sem.
Ez az ötlet több okból is rémisztő. Először is, a technológiai konszenzus egyértelmű: minden üzenet ellenőrzése – akár az üzenetek titkosítása előtt, akár utána történik – meghiúsítja a végpontok közötti titkosítás elvét. Ahelyett, hogy a Signal arany standard titkosítási protokollját kellene feltörni valakinek az üzeneteihez való hozzáféréshez, a hackerek és ellenséges nemzetállamok egyszerűen kihasználhatják az ellenőrző rendszerhez való hozzáférést. Ez a fenyegetés olyan súlyos, hogy még a hírszerző ügynökségek is egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek a javaslatok figyelmen kívül hagyják a privát kommunikáció stratégiai jelentőségét és azt a régóta fennálló technológiai konszenzust, hogy nem lehet olyan hátsó kaput létrehozni, amely csak a „jó fiúkat” engedi be. A javaslat valójában egy korlátlan tömeges megfigyelést tenne lehetővé, megnyitva mindenki intim és bizalmas kommunikációját, legyen szó kormányzati tisztviselőkről, katonákról, oknyomozó újságírókról vagy aktivistákról. Európa szuverenitásáról szóló beszédei ellenére ez több szempontból is bizarr kiberbiztonsági döntés.
A Signal számára a csevegésellenőrzés egzisztenciális fenyegetést jelent. Mi egy dolgot csinálunk, de azt nagyon jól: a világ legnagyobb valóban privát kommunikációs platformját biztosítjuk. Tudjuk, hogy a titkosítás vagy mindenki számára biztonságos, vagy senki számára nem az; egy hálózat egy részében lévő hátsó kapu az egész hálózat sebezhetőségét jelenti. Nem fogjuk kompromittálni szolgáltatásunk integritását, és nem veszélyeztetjük azok biztonságát, akik világszerte ránk támaszkodnak, gyakran olyan helyzetekben, ahol a privát kommunikáció élet és halál kérdése. Ha választanunk kellene aközött, hogy megfigyelő gépezetet építünk a Signalba, vagy elhagyjuk a piacot, az utóbbit választanánk. Ez nem lenne könnyű döntés, és őszintén reméljük, hogy soha nem kell meghoznunk. De ha a csevegésellenőrzést ránk kényszerítenék, valószínűleg ez lenne a végkimenetel.
Jó hír, hogy még van idő megállítani ezt. A német kormánynak, különösen az igazságügyi minisztériumnak, ki kell tartania. Németország bölcs döntése meghatározhatja, hogy milyen jövő vár ránk: egy olyan jövő, ahol az emberi jogként kezelt privát kommunikáció létezik Európában, vagy egy olyan, ahol Európa gazdasági, társadalmi és politikai biztonsága veszélybe kerül a csevegésellenőrzés által lehetővé tett korlátlan megfigyelés miatt. Arra buzdítjuk Németországot, hogy legyen bölcs, és tartson ki elvei mellett. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem megismételje önmagát, ezúttal hatalmas adatbázisokkal és jóval érzékenyebb adatokkal.
X (formerly Twitter)
Signal (@signalapp) on X
We are alarmed by reports that Germany is on the verge of a catastrophic about-face, reversing its longstanding and principled opposition to the EU...
Michael Saylor a „BTC in DC” konferencián tartott "A Bitcoin és a kriptoipar múltja, jelene és jövője" előadásában a Bitcoin és a kriptoipar történetéről, jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. A „BTC in DC” egy washingtoni rendezvény, amely a Bitcoin és a kriptoeszközök gazdasági, technológiai és szabályozási hatásait tárgyalja, vezető szakértők, befektetők és döntéshozók részvételével. Saylor közönsége elsősorban kriptobefektetők, üzleti vezetők, pénzügyi szakemberek és a digitális gazdaság iránt érdeklődő innovátorok voltak, akiket arra inspirált, hogy felismerjék a Bitcoin mint digitális tőke és a kriptoipar forradalmi potenciálját. Beszéde a globális gazdaság átalakulását hangsúlyozta, különös tekintettel a Bitcoin szerepére mint a jövő digitális tőkealapjára.
A kriptoipar alapelvei: Globális tulajdonjog és cenzúrázhatatlanság
Saylor szerint a kriptoipar alapja az abszolút tulajdonjog és a globális, cenzúrázatlan vagyontranszfer gondolata. A 20. században a vagyontárgyak – például ingatlanok, műkincsek vagy pénzügyi eszközök – helyi vagy feltételes jogokkal bírtak, és gyakran egy erősebb hatalom kénye-kedvére voltak kitéve. Egy aranyrúd szállítása például szigorú korlátozásokba ütközhet, ami korlátozza a tulajdonos szabadságát. A kriptoipar ezzel szemben olyan digitális vagyont ígért, amelyet senki nem vehet el, és amely szabadon mozgatható a világ bármely pontján. Ez a gondolat a Bitcoinban öltött testet, amely egy globális, decentralizált eszközként lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol birtokolhassa és kezelhesse vagyonát anélkül, hogy külső beavatkozástól kellene tartania.
Ez az üzenet a szabadság és az egyéni felhatalmazás eszméjét helyezi előtérbe. Saylor példája szerint egy arkansasi Bitcoin-tulajdonos, aki elássa hardveres tárcáját, harminc év múlva gazdagabb lehet, mert a világ más részein – például Pekingben, Szingapúrban vagy Londonban – vállalkozók a Bitcoin értékét növelik. Ez a globális gazdaság ereje, amely először teszi lehetővé, hogy az egyén vagyona mások innovációitól függetlenül is gyarapodjon.
A kriptoipar korai kihívásai: Innováció és káosz
A kriptoipar kezdeti évei (2009–2020) tele voltak izgalmas ötletekkel, de hiányzott belőlük a legitimitás és az intézményi támogatás. Saylor kiemeli, hogy a stabilcoinok (például a dollárhoz kötött digitális valuták), a tokenizált márkák (például NFT-k, mint a CryptoKitties), valamint a valós eszközök tokenizálása mind forradalmi ötletek voltak. Azonban ezek az innovációk gyakran instabilak voltak: néhány stabilcoin, mint a Terra Luna, összeomlott, és a szabályozatlan környezet miatt a piacot „vadnyugatként” jellemezték. A túlzott, akár 4000%-os tőkeáttétel és a felelőtlen kockázatkezelés sok projekt bukását okozta.
Saylor szerint a kriptoiparnak hiányzott a „felnőtt felügyelet”: nem voltak bankok, biztosítótársaságok, sem tőkeerős vállalatok, amelyek stabil alapot adtak volna. Amikor a MicroStrategy 2020-ban 250 millió dollár értékben vásárolt Bitcoint, ez volt az első jelentős vállalati befektetés a kriptopiacon, ami új fejezetet nyitott. Az üzenet itt az, hogy az innováció önmagában nem elég: a stabilitás és a szabályozási keretek nélkül a kriptoipar nem tudta kiaknázni teljes potenciálját.
A fordulópont: Intézményi elfogadás 2024-ben
A beszéd egyik kulcsüzenete, hogy 2024 novembere, az úgynevezett „vörös hullám” (az amerikai politikai változásokra utalva) fordulópontot jelentett a kriptoipar számára. Az előző adminisztráció idején a szabályozók többsége ellenséges vagy szkeptikus volt a kriptoeszközökkel szemben, különösen a Bitcoinon kívül eső ötletekkel (például tokenizált értékpapírok vagy valuták). A Bitcoin ETF-ek jóváhagyása tíz évet vett igénybe, és még akkor is korlátozásokkal indultak, például az opciós piacok hiányával.
2024 után azonban a szabályozók, köztük az USA pénzügyminisztériuma, az SEC és más hatóságok támogatóbbá váltak. Ez lehetővé tette, hogy vállalatok, hírességek, sőt kormányzati szereplők is bekapcsolódjanak a kriptogazdaságba. Saylor szerint ez az intézményi elfogadás az, ami a kriptoipart egy legitim digitális eszközgazdasággá alakítja. Az üzenet világos: a szabályozási akadályok lebontása és a tőke beáramlása új korszakot nyit, ahol a kriptoeszközök a mainstream gazdaság részévé válnak.
A Bitcoin mint digitális tőke
Saylor szerint a Bitcoin a kriptogazdaság digitális tőkealapjaként emelkedik ki, amelyet a proof-of-work technológia és a fizikai energia biztosít. Ez a technológia a legrobusztusabb és legkevésbé sérülékeny módja egy globális, szűkös eszköz létrehozásának. A Bitcoin killer alkalmazása a digitális hitel kibocsátása: ahelyett, hogy aranyra vagy más hagyományos eszközre alapoznának hitelt, a vállalatok most Bitcoinra építhetnek. Ez a hitelrendszer versenyezhet az ingatlanokkal, műkincsekkel, kötvényekkel és más vagyontárgyakkal, és akár százbillió dolláros piacot is teremthet.
Saylor példaként hozza fel saját cégét, a Strategyt (korábban MicroStrategy), amely a Stride nevű termékével 12,6%-os adóhalasztott hozamot kínál, szemben a hagyományos banki számlák 0,5–4%-os kamatával. Ez a példa azt mutatja, hogy a Bitcoin-alapú hitelrendszerek nemcsak jövedelmezőbbek, hanem a globális vagyonkezelést is forradalmasíthatják, különösen a jelenlegi, alacsony hozamú banki rendszerekhez képest.
A tokenizáció jövője: Új üzleti modellek
A beszéd másik fontos üzenete, hogy a tokenizáció – vagyis a valós eszközök, márkák, szolgáltatások vagy tagságok digitális tokenekké alakítása – a gazdaság jövőjét jelenti. Saylor szerint az Ethereum, a Solana és a Binance Smart Chain olyan okosszerződéses hálózatok, amelyek lehetővé teszik értékpapírok, valuták, sőt hírességekhez vagy vállalatokhoz kötött tokenek létrehozását. Például egy híresség, mint Katy Perry, tokenizálhatja koncertjeinek első sorát, egy étterem pedig tagsági rendszert kínálhat tokenek formájában.
A korábbi akadályok – például a szabályozási ellenszél – miatt ezek az ötletek nem valósultak meg teljes mértékben. Most azonban, hogy a szabályozók támogatóbbak, a vállalatok és hírességek legitim tokeneket bocsáthatnak ki, amelyek valódi értéket képviselnek. Ez lehetővé teszi új üzleti modellek létrehozását, például kisvállalkozások számára a gyors tőkebevonást vagy egyedi digitális termékek és szolgáltatások kínálását. Saylor szerint a tokenizált gazdaság kulcsalkalmazása az innováció, a hatékonyság és a pénz fénysebességű mozgatása.
Technológia és innováció: A változás motorja
Saylor személyes történetén keresztül hangsúlyozza, hogy a technológia, nem pedig a kemény munka vagy a jó szándék, a valódi változás kulcsa. Harminc év alatt egyetlen egymilliárd dolláros ötletet valósított meg (a Strategy üzleti intelligencia szoftvere), de a Bitcoin és a kriptoeszközök felfedezése után egymást követték az új ötletek: a Bitcoin vállalati mérlegbe vétele, konvertibilis kötvények, digitális részvénykibocsátás és a Stride termék. Ezek az ötletek nem az ő zsenialitásán, hanem a technológia – különösen a digitális tőke és a mesterséges intelligencia – erején alapultak.
Az üzenet az, hogy a digitális intelligencia és tőke elfogadása gyors és okos megoldásokat kínál, míg elutasításuk szegénységet és gyengeséget eredményez. Saylor arra biztat, hogy ne hagyjuk, hogy a félelem vagy szkepticizmus elhomályosítsa a technológia nyújtotta lehetőségeket.
A jövő víziója: Egy új gazdaság hajnala
Saylor szerint a digitális eszközgazdaság most lépett az intézményi elfogadás első évébe, amit az elektromosság bevezetéséhez hasonlít. Ez egy új korszak kezdete, ahol a lehetőségek szinte korlátlanok. A hagyományos gazdaság drága és lassú, míg a digitális gazdaság gyors, hatékony és globális. Az elkövetkező években a vállalatok, hírességek és kisvállalkozások tokenizált termékekkel és szolgáltatásokkal új piacokat teremthetnek, miközben a Bitcoin mint digitális tőke stabil alapot biztosít.
Azok, akik elutasítják a digitális eszközöket vagy a mesterséges intelligenciát, lemaradnak, és vagyonuk, hatalmuk átkerül azokhoz, akik mernek innoválni. Saylor optimista üzenete, hogy a technológia és a kreativitás összefonódása nyolcmilliárd ember és négyszázmillió vállalkozás számára nyit új utakat a gazdasági felhatalmazás felé.
Összegzés
Michael Saylor beszéde egy inspiráló vízió a Bitcoin és a kriptoipar jövőjéről, amely a globális tulajdonjog, a technológiai innováció és az intézményi elfogadás hármas pillérein nyugszik. A Bitcoin mint digitális tőke a gazdaság alapjává válhat, míg a tokenizáció új üzleti modelleket és lehetőségeket teremt. A szabályozási akadályok lebontása és a technológia erejének elfogadása lehetővé teszi, hogy a 21. század gazdasága gyorsabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen, mint valaha. Saylor arra hív, hogy ne féljünk az új ötletektől, hanem használjuk ki a digitális forradalom adta lehetőségeket.
A Magyar Közgazdasági Társaság 63. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a világgazdaság helyzetéről, a magyar gazdaság mutatóiról és a stabilitás fontosságáról beszélt. Kiemelte a jegybank szerepét a gazdasági bizonytalanságok kezelésében:
„Az elmúlt hat hónapban nagyjából ebbe a piramisba illeszkedően hoztunk döntéseket a jegybankban. Az volt a célunk, hogy a piaci bizalom és stabilitás erősítését szolgáljuk ezeken a lépéseken keresztül, ahogy a világban mindenhol, itt is azt látjuk Magyarországon, hogy a piaci szereplők figyelemmel és talán azt is mondhatom, hogy bizalommal fordulnak a jegybankok irányába, és várják ezeket a lépéseket. Ez természetesen indokolt egy olyan bizonytalansági tényező közepette, amiről beszéltem az előadásomban. Ezek komoly folyamatok, komoly gazdasági folyamatokat tudnak indikálni a piacokon. Ilyen helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank ennek szellemében igyekszik cselekedni, és ennek szellemében is kommunikál.”
A „bizonytalansági tényező” a globális gazdasági környezet kiszámíthatatlanságára utal, amely a megrekedt dezinfláció, a lassuló gazdasági növekedés, a tartósan magas infláció, a német gazdaság recessziója, a magas államadósságok és az emelkedő hozamkörnyezet együttes hatásából fakad.
Mi mást tehet egy jegybank a bizalom építésén túl, amikor világszerte egyre több millió ember a kiszámítható, mindenféle központi kontrollt mellőző, decentralizált pénzügyi rendszert, a Bitcoint választja önként?